Büntetés-végrehajtási intézet

Napjainkban a Büntetés-végrehajtási intézet olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Az embereket egyre inkább érdekli a Büntetés-végrehajtási intézet mindennapi életükre gyakorolt ​​hatásának feltárása és megértése. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szempontból, a Büntetés-végrehajtási intézet olyan alapvető elemmé vált, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Éppen ezért ebben a cikkben szeretnénk elmélyülni a Büntetés-végrehajtási intézet témájában, feltárva annak különböző dimenzióit, és megpróbálunk rávilágítani annak fontosságára a modern világban. Megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és azt, hogy hogyan befolyásolta életünket és kapcsolatainkat. Kétségtelen, hogy a Büntetés-végrehajtási intézet egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható elemzést.

A büntetés-végrehajtási intézet az igazságügyi miniszter 20/1997. (VII. 8.) IM rendelete alapján:

létrehozott büntetés-végrehajtási szerv.

A büntetés-végrehajtási intézetek ellenőrzése

2017-ig civil és karitatív szervezetek - elsősorban a jogi segítséget nyújtó Magyar Helsinki Bizottság - bejárhattak a BV intézetekbe a fogvartartottak jogait és fogvatartásuk körülményeit ellenőrizni, javaslatokat tenni és a dolgozók munkáját segíteni. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azonban egyoldalúan, 2017. október 1-i hatállyal felmondta ezeket a kétoldalú megállapodásokat. Azóta a BV intézeteknek semmilyen társadalmi ellenőrzése nem biztosított.[1]

Jegyzetek

  1. ceto: Kitiltották a civileket a börtönökből (magyar nyelven). Magyar Helsinki Bizottság, 2017. október 12. (Hozzáférés: 2023. július 28.)

További információk

  • Ruzsonyi Péter: A caritastól a fogvatartotti reintegrációig. A javítás eszméjének evolúciója; Dialóg Campus, Bp., 2018