Napjainkban a Büntetés-végrehajtási intézet olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Az embereket egyre inkább érdekli a Büntetés-végrehajtási intézet mindennapi életükre gyakorolt hatásának feltárása és megértése. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szempontból, a Büntetés-végrehajtási intézet olyan alapvető elemmé vált, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Éppen ezért ebben a cikkben szeretnénk elmélyülni a Büntetés-végrehajtási intézet témájában, feltárva annak különböző dimenzióit, és megpróbálunk rávilágítani annak fontosságára a modern világban. Megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és azt, hogy hogyan befolyásolta életünket és kapcsolatainkat. Kétségtelen, hogy a Büntetés-végrehajtási intézet egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható elemzést.
A büntetés-végrehajtási intézet az igazságügyi miniszter 20/1997. (VII. 8.) IM rendelete alapján:
létrehozott büntetés-végrehajtási szerv.
2017-ig civil és karitatív szervezetek - elsősorban a jogi segítséget nyújtó Magyar Helsinki Bizottság - bejárhattak a BV intézetekbe a fogvartartottak jogait és fogvatartásuk körülményeit ellenőrizni, javaslatokat tenni és a dolgozók munkáját segíteni. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azonban egyoldalúan, 2017. október 1-i hatállyal felmondta ezeket a kétoldalú megállapodásokat. Azóta a BV intézeteknek semmilyen társadalmi ellenőrzése nem biztosított.[1]