Ebben a cikkben elmélyülünk a Bérczi István lenyűgöző világában, feltárva eredetét, relevanciáját a mai társadalomban és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. A Bérczi István a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, és arra ösztönözte a filozófusokat, tudósokat, művészeket és az élet minden területéről érkező embereket, hogy mélyebben ássák el jelentését és következményeit. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Bérczi István legrelevánsabb aspektusait az első megnyilvánulásoktól a mai megjelenésig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a sokrétű és izgalmas témáról.
Bérczi István | |
Született | Bérczi István 1945. július 1. Nagycenk |
Elhunyt | 2021. április 10. (75 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | tornász, nemzetközi pontozóbíró |
Halál oka | Covid19[1] |
Sírhelye | Új köztemető[2] |
Bérczi István (Nagycenk, 1945. július 1. – 2021. április 10.) magyar tornász, olimpikon, nemzetközi pontozóbíró. Lólengésben többszörös magyar bajnok és Európa-bajnoki negyedik helyezett is volt.
Foglalkozása közlekedésmérnök volt, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, dolgozott a Testnevelési Főiskolán, majd 1985-től nemzetközi pontozóbíró lett.
Versenyzőként legjobb eredményét az 1972-es müncheni olimpián érte el, csapattal a 8. helyen végzett. Az 1968-as ötkarikás játékokon bicepszszakadás miatt nem indult. Többszörös magyar bajnok volt, 1967-ben az év magyar tornásza lett.
1975-től a Magyar Televízió TV torna című műsorában dolgozott, ahol Müller Katalinnal közösen több mint másfél évtizedig láthatták a nézők. 1985-ben nemzetközi bíró vizsgát tett. A londoni olimpián talajon volt D1-es bíró.
2021-ben a koronavírus okozta betegség miatt kórházban ápolták, itt érte a halál április 10-re virradóra.
Nős, három gyermek édesapja.