Ebben a cikkben a Békás (Neamț megye) kérdésével foglalkozunk, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Békás (Neamț megye) olyan téma, amely a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt felkeltette a szakértők és a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben a Békás (Neamț megye) különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig. Hasonlóképpen elemezzük a témával kapcsolatban kidolgozott különböző nézőpontokat és megközelítéseket, hogy átfogó és teljes képet adjunk a Békás (Neamț megye)-ről. Kétségtelenül izgalmas téma ez, amely gazdagító vitát generál, és a jelenlegi valóság megértésének alapvető kérdéseire világít rá.
Békás (Bicaz) | |||
![]() | |||
Polgármesteri hivatal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Moldva | ||
Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Neamț | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Bicaz | ||
Beosztott falvak |
| ||
Polgármester | Nicolae Sălăgean (PSD) | ||
Irányítószám | 615100 | ||
Körzethívószám | +40 x33[1] | ||
SIRUTA-kód | 120968 | ||
Népesség | |||
Népesség | 3523 fő (2021. dec. 1.)[3] +/- | ||
Magyar lakosság | 4 (0%, 2021)[4] | ||
Község népessége | 6106 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 432 m | ||
Terület | 148,9 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Békás weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Békás témájú médiaállományokat. | |||
Békás (románul Bicaz, népiesen Gura Bicazului) város Romániában, Moldvában, Neamț megyében.
A Csalhó-hegység lábánál, a Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található. Karácsonkő városától 28 km-re nyugatra helyezkedik el a megye nyugati részén.
Első írásos említése 1625-ből való, Radu Mihnea moldvai fejedelem idejéből.
1951-ben kezdtek el építeni egy hatalmas völgyzáró gátat, amely mögött létrejött az Izvorul Muntelui („a hegy forrása”) nevű gyűjtőtó, 1960-ban készült el a gát, az új vízerőmű („Stejaru” erőmű) 210 MW teljesítményű.
1960-ban városi rangot kapott a település.
A város népességének alakulása:
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
A lakosok 96,58%-a ortodox (8140 lakos), 1,69%-a pedig római katolikus (143 lakos) vallású.
Jelentősebb ágazatok: energetikai ipar, cementgyár (1951-ben alapították, jelenleg német tulajdonban van), élelmiszeripar, faipar.