A Báthory Giza témája nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Báthory Giza releváns témává vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. A Báthory Giza személytől vagy eseménytől, amely megjelölt egy előtte és utána, a Báthory Giza koncepcióig vagy trendig, amely jelenleg divatos, a Báthory Giza olyan dolog, amely megérdemli figyelmünket és elemzésünket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Báthory Giza különböző aspektusait és relevanciáját a modern társadalomban.
Báthory Giza | |
![]() | |
1909-ben készült fénykép Báthory Gizáról | |
Született | Baumann Gizella Mária 1881. április 14.[1] Budapest |
Elhunyt | 1941. április 16. (60 évesen)[2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa |
|
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1900, színészet) |
Sírhelye | Fiumei úti sírkert (17/3-2-2) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory Giza témájú médiaállományokat. | |
Báthory Giza, Bátori Gizella Mária, született: Baumann (Budapest, 1884. április 14. – Budapest, Józsefváros, 1941. április 16.)[3] magyar színésznő, Z. Molnár László színművész felesége.
Baumann István és Ladányi Anna leánya. A Színművészeti Akadémián 1899. március 5-én, a Cifra nyomorúság vizsgaelőadásán tűnt fel, de szerződést nem kapott. 1905-től fogva a Thália Társaság előadásain játszott és ott számos nagy sikernek volt osztályosa. Heyermanns Remény című színművében az öreg halász asszonyt nagy sikerrel alakította. A Vadkacsában Ginát játszotta, kitűnően jellemezve a szerepnek naiv korlátoltságát és az élettől való megtaposottságát. D’Annunzio Holt városában pompásan oldotta meg stilizált feladatát. 1907-ben a Népszínház-Vígopera tagja lett, majd 1908. szeptember 18-tól a Magyar Színházhoz szerződött, ahol Drégely Gábor A szerencse fia című vígjátéka Irén szerepében mutatkozott be nagy sikerrel. Azután vezetőszerepeket játszott Molnár Ferenc és más magyar és külföldi írók darabjaiban, többnyire előkelő nagyvilági hölgyeket és elegáns megjelenésével, játékával, szerepének felfogásával a színház egyik legjobb színésznőjévé küzdötte fel magát. Drámai szerepeket játszott színpadon és filmen egyaránt.
1913. október 29-én feleségül ment Z. Molnár László színészhez,[4] de egy év múlva elváltak. 1937. február 25-én újra összeházasodtak.[5]
Szerepelt 1914–15-ben a Király, 1926-ban és 1931-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1938-ig játszott a Magyar Színháznál. 1939–40-ben az Andrássy úti Színházban is fellépett.
Férjével közös sírja a Fiumei úti sírkertben található.