Az Egyesült Királyság alkotmánya
Ebben a cikkben a Az Egyesült Királyság alkotmánya hatását tárjuk fel a mai társadalom különböző aspektusaira. Azt elemzi, hogy ez a hatás hogyan alakította ki azt, ahogyan kölcsönhatásba lépünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz. A Az Egyesült Királyság alkotmánya vita és tanulmányozás tárgya a tudás különböző területein, a pszichológiától a közgazdaságtanig, beleértve a politikát és a technológiát is. A történelem során a Az Egyesült Királyság alkotmánya döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában, és jelentősége ma is kézzelfogható. Ez a cikk részletesen tárgyalja a Az Egyesült Királyság alkotmánya hatókörét, és megvizsgálja annak mai világunkra gyakorolt hatásait.
| Az Egyesült Királyság politikai élete |
|---|
_(St_Edwards_Crown).svg) |
| Történeti alkotmány |
| A Korona Az államfő |
| Törvényhozó hatalom |
|
| Végrehajtó hatalom |
|
| Bírói hatalom |
|
| Politikai pártok |
Az Egyesült Királyság Alkotmánya azon törvények és jogelvek összessége, amelyeken az Egyesült Királyság jogrendje alapul.
Sok más államtól eltérően az Egyesült Királyság alkotmánya nem egyetlen dokumentum. Emiatt gyakran azt mondják, hogy az országnak "kodifikálatlan", vagy de facto alkotmánya van.[1] Ugyanakkor az alkotmányt jelentős részben írott dokumentumok testesítik meg: statútumok, bírói ítéletek és szerződések. Az alkotmánynak vannak íratlan forrásai is, mint a parlamenti szokásjog és a felségjogok.
A brit alkotmány gerince hagyományosan a parlamentáris szuverenitás doktrínája, amely szerint az Egyesült Királyságban a Parlament rendelkezései jelentik a jog legfelső és végső forrását.[2] Ebből az következne, hogy a parlament egyszerűen azzal megváltoztathatja az alkotmányt, ha új törvényeket hoz. Vitatott azonban, hogy ez ma is teljesen így van-e.[3]
Jegyzetek
- ↑ Barnett, H.. Constitutional and Administrative Law, 5, London: Cavendish, 9. o. (2005) „Conversly, "A written constitution is one contained within a single document or a series of documents, with or without amendments", id.”
- ↑ Ezt az elvet fektette le közismerten Albert Venn Dicey jogtudós és megtalálható például Megarry bírónak az 1982-es Manuel v Főügyész ügyben hozott döntésében.
- ↑ Turpin, Colin, Tomkins, Adam. British government and the constitution: text and materials. Cambridge: Cambridge University Press, 41. o. (2007). ISBN 978-0521690294
További információk
- Cabinet Office - Constitutional Reform
- Ministry of Justice – Governance of Britain (Previous Labour Government - archived site)
- The Constitution Society – Charity founded in order to promote public understanding of the British Constitution
- Guardian Special Report – Constitutional Reform
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |