Az Üstökös

Napjainkban a Az Üstökös különböző területeken érdekes és vitatéma lett. Relevanciája a politikától, gazdaságtól, társadalomtól, környezettől, technológiától, tudománytól és kultúrától terjed ki. A Az Üstökös világszerte jelentős hatással van az emberek mindennapi életére és döntéshozatalára. Ebben a cikkben a Az Üstökös-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak különböző összefüggésekben való hatását, valamint időbeli alakulását fogjuk megvizsgálni. Ezenkívül megvitatjuk a Az Üstökös szerepét ma, és azt, hogy várhatóan milyen hatással lesz a jövőre.

Nem tévesztendő össze a következővel: üstökös.
Az Üstökös
OrszágMagyar Királyság
Alapítva1858. augusztus 21.
Megszűnt1918
Szerkesztő
Nyelvmagyar
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Üstökös témájú médiaállományokat.

Az Üstökös korai magyar humoros időszaki lap volt[1] (a Pallas nagy lexikona szerint humoristico-belletrisztikus hetilap), amely 1858. augusztus 21-én indult meg Pesten. Több mint 70 éven át jelent meg, utolsó lapszáma 1918. november 12-én került kiadásra.

Története

A Jókai-féle Nagy Tükör (1856–1858) és Kakas Márton albuma című folyóiratokból keletkezett, a müncheni Fliegende Blätter német vicclap mintájára.[2]

Szerkesztője és kiadótulajdonosa Jókai Mór volt, nyomtatta Landerer és Heckenast nyomdája. A cikkeket Jankó János zsánerrajzai, karikatúrái (olykor képregényei) élénkítették. 1863. április 25-étől Dienes Lajos vette át a szerkesztést, Jókai pedig mint tulajdonos a lap főmunkatársa maradt. 1865. augusztus 15-étől ismét Jókai szerkesztette. Az 1000. szám 1877. október 14-én, a 2000. pedig 1896. január 10-én jelent meg.

1880. január 11-étől Szabó Endre volt a szerkesztője, 1882. január 1-jétől egyszersmind kiadótulajdonosa a lapnak. 1863. július 4-től Emich Gusztávnál, majd az Athenaeumban nyomtatták. A századforduló táján a Pallas Részvénytársaság nyomdájában jelent meg. Utolsó szerkesztője Nagy Imre újságíró, humorista (Az Ojság) volt.

Jegyzetek

  1. ↑ Az első magyar élclapnak az 1848 nyarán megjelenő, rövid életű, Szerelmey Miklós-féle Charivari/Dongó tekinthető.
  2. ↑ https://mek.oszk.hu/04700/04727/html/389.html

Források

További információk