A Ayşe Dittanova probléma napjaink egyik legfontosabb kérdése. Hatása a társadalom különböző aspektusait fedi le, a gazdaságtól a politikáig, beleértve a kultúrát és a technológiát is. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Ayşe Dittanova-et, feltárva eredetét, időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt hatását. Ezenkívül közelebbről megvizsgáljuk a Ayşe Dittanova körüli vitákat és vitákat, valamint ennek a jelenségnek a jövőbeni lehetséges következményeit. Ezzel a részletes elemzéssel azt reméljük, hogy teljes és gazdag perspektívát nyújtunk a Ayşe Dittanova-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy jobban megértse annak jelentőségét a mai világban.
Ayşe Dittanova | |
Született | 1918. február 27. Dereköy, Szovjet-Oroszország |
Elhunyt | 2015. november 15. (97 évesen)[1] New York, New York, Amerikai Egyesült Államok |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | színész |
Kitüntetései | Ukrajna érdemes művésze |
Ayşe Dittanova, született Ayşe Dittan ukránul: Айше Діттанова, oroszul: Айше Диттанова (Dereköy, 1918. február 27. – New York, 2015. november 15.) krími tatár színésznő. A Krími Tatár Drámai Színház újjáéledésének kezdeményezője.[2] Ukrajna érdemes művésze (1993).[3]
1918. február 27-én született Dereköy faluban, amely jelenleg Jalta városához tartozik.[4] 1933-ban a Szimferopoli Színházi Főiskolán szerzett diplomát.[5] Ezt követően a Krími Drámai Színház társulatában kezdett dolgozni.[6]
1937-ben a Szovjetunióban megkezdődtek a krími tatárok elleni elnyomások, Dittanova nővéreinek házastársait árulással vádolták meg és meggyilkolták őket. Mindezek ellenére nem hagyta el a színházat, bár csak kisebb epizódszerepeket kapott.[2] A Bahcsiszeráji szökőkút című darabban játszott szerepe volt színpadi pályafutásának legjelentősebb alakítása.[5]
1938-ban házasságot kötött Mecit Asanovval, aki szintén a Krími Tatár Színházban dolgozott. Házasságukból két lány és egy fiú született.[2]
Amikor a második világháború kitört, más színpadi színészekkel együtt katonáknak tartott előadásokat a Krím-félszigeten, majd 1944-ben a tádzsikisztáni Leninabadba száműzték.[2] 1946 és 1951 között a Leninabadi Orosz Drámai Színházban folytatta színművészi pályafutását, de a Szovjetunió totalitárius politikája miatt nemzeti – krími tatár eredetű – művészettel nem foglalkozhatott.[7]
1989-ben visszatért a Krím-félszigetre, és azonnal elkezdett dolgozni a Krími Tatár Színház újraindításán.[2] 1990 és 1996 között az újraindított színházban dolgozott.[8]
1993-ban Ukrajna érdemes művésze címet kapott a kultúra fejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásáért.[3] 1996-tól New Yorkban élt, de többször járt a Krímben, és 2010-ben részt vett egy művészeti találkozón a Szimferopoli Krími Tatár Könyvtárban.[6][5]
2014-ben felszólalt a krími tatárok deportálásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelyet az ENSZ New York-i központjában tartottak.[9]
Ayşe Dittanova 2015. november 15-én hunyt el New Yorkban.[7]