Asszíria uralkodóinak listája

Asszíria központja a termékeny félhold északi részén, a Tigris folyam középső szakaszán terült el. Az Assur, később Ninive központú apró állam története során meghódította egész Mezopotámiát, Kis-Ázsia keleti részét és a Földközi-tenger keleti partvidékét. Az asszír újbirodalom korában Egyiptommal hadakozott, sőt el is foglalta azt. Közel másfél évezredes történelme a Közel-Kelet történetének fontos része.

Archaikus kor (vagy asszír archaikum)

Az asszír királylista közlése szerint ők „sátorlakók”, azaz nomád sejkek voltak. A névlistán kívül nem sok egyéb információ áll rendelkezésre a korról. Néhány itt fellelhető név előfordul Ebla, Mári és más mezopotámia-környéki település feliratos anyagaiban. A korszak asszírjai (a névanyag alapján) sémi-hurri (szemita-hurrita) etnikumúak.

uralkodó uralkodott megjegyzés
Ikunum
Tudija i. e. 2400 körül vagy Dadujah
Adamu
Janki
Szuhlamu
Harharu
Mandaru
Imszu
Harsu
Didanu
Hana
Zuabu
Nuabu
Abazu
Belu
Azarah
Uspia az Éhurszag-kurkurra építője

„Ősatyák”

I. Samsi-Adad ősei, valójában nem voltak Assur urai.

uralkodó uralkodott megjegyzés
Apiasal Uspia fia.
Hale Apiasal fia.
Samani Hale fia.
Hajani Samani fia.
Ilu-Mer Hajani fia.
Jakmeszi Ilu-Mer fia.
Jakmeni Jakmeszi fia.
Jazkur-ilu Jakmeni fia.
Ila-kabkabi †1813 körül (középső kron.) vagy Ilu-Kapkapu, Jazkur-ilu fia, I. Samsi-Adad apja
Aminu Ila-kabkabi fia.
Szulili Amini fia.
Kikkija
Akija
I. Puzur-Assur kb. i. e. 20. század (~i. e. 1975)
Salim-ahum vagy Zariku
Ilu-súma i. e. 1890 körül (köz. kron.) Szumuabum kortársa
I. Érisum i. e. 20. század (kb. i. e. 1939 – i. e. 1900)

Óasszír kor (i. e. 1906 – i. e. 1380)

A hosszú kronológia szerint i. e. 2050–1595.

Az I. Samsi-Adad előtti hat név mellett az asszír királylistán az szerepel, hogy „uralkodási idejük nem ismert”. Valójában ők voltak Assur királyai, akik közül az utolsót, II. Erisumot az idegen, amorita I. Samsi-Adad döntötte meg.

A korszakban folyamatos és erősödő az amorita népelem jelenléte. Ezt a kort amorita asszírok korának is nevezik.

uralkodó uralkodott, i. e.
(köz. kron.) 		rokonság megjegyzés
I. Érisum 1906–1867
Ikúnum 1850 körül ?
I. Sarrukín 1920–1881
II. Puzur-Assur 1881–1830
Narám-Szín 1830–1815 Esnunna és Assur uralkodója.
II. Érisum 1815–1809
I. Samsi-Adad 1813–1781
I. Ismé-Dagan 1780–?
Aszínum ? Ismé-Dagan fia
Puzur-Szín ? a királylistán nem szereplő ensi
Mut-Askur 1741–? (vagy Aszinum?) I. Ismé-Dagan fia
Rímú-… ? (vagy Puzur-Szín?)
Assur-dugul ?
Assur-apla-idi ?
Nászir-Szín ?
Szín-namir ?
Ibqi-Istár ?
Adad-szalulu ?
Adaszi ?–1700
Bélu-báni 1700–1691
Libaia 1690–1674
I. Sarma-Adad 1673–1662
Iptar-Szín 1661–1650
Bazaia 1649–1622
Lullaia 1621–1618
Su-Ninua 1615–1602 Mitanni fennhatóságának kezdete (kb. 230 évig).
II. Sarma-Adad 1601–1599
III. Érisum 1598–1586
II. Samsi-Adad 1585–1580
III. Érisum (2x) 1580–1567
II. Samsi-Adad (2x) 1567–1561
II. Ismé-Dagan 1561–1545
III. Samsi-Adad 1545–1529
I. Assur-nirári 1529–1503
III. Puzur-Assur 1503–1479
I. Enlil-nászir 1479–1466
Nur-ili 1466–1454
Assur-saduni 1454–?
I. Assur-rabi ?
I. Assur-nádin-ahhé ?–1420
II. Enlil-nászir 1420–1414
II. Assur-nirári 1414–1407
Assur-Bél-nisesu 1407–1398
Assur-rím-nisesu 1398 – 1390
II. Assur-nádin-ahhé 1390–1380

Középasszír kor (köz. kron. i. e. 1380 – i. e. 912)

Középasszír kor, etnikailag az amorita-hurrita asszírok kora.

Az évszámokat a királylista és az évkönyvek folyamatossága rögzíti.

uralkodó uralkodott (i. e.) rokonság megjegyzés
I. Eríba-Adad 1380–1365 Assur-bél-nisesu fia.
I. Assur-uballit 1365–1330 I. Eríba-Adad fia.
Enlil-nirári 1329–1320 I. Eríba-Adad fia.
Árik-dén-ili 1319–1308 Enlil-nirári fia.
I. Adad-nirári 1307–1275 Árik-dén-ili fia.
I. Sulmánu-asarídu 1274–1245 I. Adad-nirári fia.
I. Tukulti-Ninurta 1244–1208
Assur-nádin-apli 1207–1204
III. Assur-nirári 1203–1198 ?
Enlil-kudurri-uszur 1197–1193
Ninurta-apal-Ékur 1192–1180
I. Assur-dán 1179–1134 Ninurta-apal-Ékur fia.
Ninurta-Tukulti-Assur 1133 I. Assur-dán fia
Mutakkil-nuszku 1133 I. Assur-dán fia.
I. Assur-rés-isi 1133 – 1116 Mutakkil-nuszku fia.
I. Tukulti-apil-ésarra 1115 – 1077 I. Assur-rés-isi fia.
Asarídu-apal-Ékur 1076–1075 I. Tukulti-apil-ésarra fia.
Assur-Bél-kala 1074–1057 I. Tukulti-apil-ésarra fia.
II. Eríba-Adad 1056–1055 Assur-Bél-kala fia.
IV. Samsi-Adad 1054–1051 I. Tukulti-apil-ésarra fia.
I. Assur-nászir-apli 1050–1032 IV. Samsi-Adad fia.
II. Sulmánu-asarídu 1031–1020 I. Assur-nászir-apli fia.
IV. Assur-nirári 1019–1014 II. Sulmánu-asarídu fia.
II. Assur-rabi 1013–973 I. Assur-nászir-apli fia.
II. Assur-rés-isi 972–968 II. Assur-rabi
II. Tukulti-apil-ésarra 967–936 II. Assur-rés-isi fia.
II. Assur-dán 935–912 II. Tukulti-apil-ésarra fia.

Újasszír Birodalom (i. e. 912 – i. e. 609)

Az Asszír Újbirodalom korát sokszor csak II. Assur-nászír-apli uralkodásával (i. e. 884-től) kezdik, a középasszír kort pedig I. Tukulti-apil-ésarra uralkodásával lezárják. Az i. e. 1076–884 közötti intervallumot átmeneti időszakként, az arameus expanzió korszakaként tartják számon. Az arameus invázió a középasszír virágkort megtörte és visszaszorulást hozott, ezért indokolt ennek beiktatása.

A kronológiát az i. e. 763 június 15-i ninivei napfogyatkozás rögzíti, Archiválva 2009. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, ami III. Assur-dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt. Eszerint II. Sarrukín i. e. 721-ben lépett trónra.

portré uralkodó uralkodott rokonság megjegyzés
II. Adad-nirári i. e. 911 – i. e. 891 II. Assur-dán fia.
II. Tukulti-Ninurta i. e. 890 – i. e. 884 II. Adad-nirári fia.
II. Assur-nászir-apli i. e. 883 – i. e. 859 II. Tukulti-ninurta fia.
III. Sulmánu-asarídu i. e. 858 – i. e. 824 II. Assur-nászir-apli fia.
V. Samsi-Adad i. e. 823 – i. e. 811 III. Sulmánu-asarídu fia.
Sammuramat i. e. 811 – i. e. 792 V. Samsi-Adad felesége, III. Adad-nirári anyja régens
III. Adad-nirári i. e. 810 – i. e. 781 V. Samsi-Adad fia.
IV. Sulmánu-asarídu i. e. 780 – i. e. 772 III. Adad-nirári fia.
III. Assur-dán i. e. 772/771 – i. e. 754 III. Adad-nirári fia. Meghódította a zsidók északi államát, Izraelt.
V. Assur-nirári i. e. 753 – i. e. 746 III. Adad-nirári fia.
III. Tukulti-apil-ésarra i. e. 745 – i. e. 727 III. Adad-nirári fia?
V. Sulmánu-asarídu i. e. 726 – i. e. 722 III. Tukulti-apil-ésarra fia.
II. Sarrukín i. e. 721 – i. e. 705 III. Tukulti-apil-ésarra fia.
Szín-ahhé-eríba i. e. 704 – i. e. 681. január II. Sarrukín fia.
Assur-ah-iddína i. e. 680 – i. e. 669. december Szín-ahhé-eríba fia.
Assur-bán-apli i. e. 668 – i. e. 627 Assur-ah-iddina fia. szül. i. e. 685 körül
Assur-etelli-iláni i. e. 629 – i. e. 627 Assur-bán-apli fia. megh. i. e. 623
Szín-sum-lisir i. e. 627
Szín-sar-iskun i. e. 627 – i. e. 612 Assur-bán-apli fia.
(II.) Assur-uballit i. e. 611 – i. e. 609 Sokszor nem számítják az uralkodók közé.

I. e. 612-ben Ninive, az Asszír Birodalom utolsó fővárosa elesett a médek és a Újbabiloni Birodalom elleni háborúban. Egyiptom támogatásával Harránból az ismeretlen származású II. Assur-uballit még megpróbálta az asszír hadsereg és adminisztráció maradékával fenntartani a birodalmat, de i. e. 609-re végleg elbukott.

Források