A mai világban a Aradi Béla alapvető szerepet töltött be a társadalomban. Akár vitatémaként, akár egy fontos esemény főszereplőjeként, akár egy adott terület képviselőjeként, a Aradi Béla világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára gyakorolt hatásáig a Aradi Béla releváns témának bizonyult, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. Ebben a cikkben elmélyülünk a Aradi Béla világában, és feltárjuk annak fontosságát és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Aradi Béla (Budapest, 1948. június 11. – Budapest, 1993. november) magyar jogász (ügyész), jogi szakíró.
Jogi publikációi közül főleg a kényszerrel, valamint a közigazgatási és polgári jogi szankciókkal kapcsolatos írásai jelentősek.
Az Egyesült Izzónál kezdett dolgozni 1968-ban, betanított vegyészként. 1966 és 1969 között a Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatója volt, majd 1969-ben beiratkozott az ELTA Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1974-ben szerzett jogi diplomát. Az egyetem elvégzése után 1974 és 1976 között a Nyíregyházi Városi-Járási Ügyészség fogalmazója volt. Ügyészi szakvizsgájának letétele után 1976 és 1981 között a Fővárosi Főügyészség Polgári Jogi Osztályának ügyésze, majd 1981-től haláláig, 1993-ig csoportvezető ügyésze volt.
Időközben Szamel Lajosnál volt aspiráns 1982 és 1985 között, majd 1985-ben megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa tudományos fokozatot.