Napjainkban a Apollo–18 a modern társadalom rendkívül aktuális témájává vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Apollo–18 egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a tudás különböző területei iránt. Mivel a technológia gyorsan fejlődik és a gondolkodásmód megváltozik, fontos alaposan megvizsgálni a Apollo–18 pozitív és negatív aspektusait, valamint feltárni hosszú távú következményeit. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Apollo–18-et és annak mai világra gyakorolt hatását, értékes betekintést és kritikai elemzést nyújtva ezzel a folyamatosan fejlődő témával kapcsolatban. Olvasson tovább, ha többet szeretne megtudni a Apollo–18-ről és annak korunkban való relevanciájáról!
Apollo-18 | |||||
Szojuz–Apollo-program | |||||
Hordozórakéta | Saturn V (SA-514) | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | törölt küldetés | ||||
Starthely | Kennedy Űrközpont | ||||
Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása során, majd az amerikai-szovjet közös űrrepülés Szojuz–Apollo-program során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklődés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, később költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. Végül 17 küldetést hajtottak végre.
A küldetés fiktív történetéről a 2011-es Apollo-18 című thriller-áldokumentumfilm szól.
A módosított költségvetés után az utolsónak tervezett Hold misszió. Már a Saturn-5 hordozórakétát is legyártották, de költségvetési okok és a közvélemény érdektelensége miatt lefújták a kilövést. Az Apollo-program így az Apollo–17 missziójával fejeződött be.