Antal Endre

Ma a Antal Endre-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A Antal Endre egy lenyűgöző téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. A Antal Endre megjelenése óta felkeltette a szakértők és a hobbibarátok érdeklődését, végtelen lehetőségeket kínálva a feltárásra és elemzésre. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Antal Endre hatását, a mai relevanciáját, valamint azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Ezenkívül megvizsgáljuk a Antal Endre számos aspektusát, és azt, hogy hogyan befolyásolta a társadalom különböző aspektusait. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Antal Endre lenyűgöző világában!

Antal Endre
Született1900. május 5.
magyar 1867-1918 Szentes
Elhunyt1971. február 4. (70 évesen)
magyar Szentes
Nemzetiségemagyar
IskoláiKirályi József Műegyetem, Budapest
Munkái
Jelentős épületeiKatolikus plébánia az árkádsorral (Szentes), református templom (Csongrád)
Jelentős projektjeiSzentes megyei város Városfejlesztési Terve.[1] (1945)
Antal Endre aláírása
Antal Endre aláírása

Antal Endre (Szentes, 1900. május 5. – Szentes, 1971. február 4.) építészmérnök, Szentes város főmérnöke.

Életútja

Régi erdélyi nemesi családból származott; apja csikjenőfalvi Antal Endre állampénztári igazgató, édesanyja alsójárai Pápay Ilona, ősi felvidéki nemesi család leszármazottja. Házasságukból hat gyermek született, köztük Aranka, okleveles tanítónő és Erzsébet, leánygimnáziumi tanárnő. Az utolsóként született fiú - a későbbi mérnök - már Szentesen jött a világra 1900. május 5-én, és a Géza Endre névre keresztelték.

Szentesen érettségizett,[2] majd nyomban behívták katonának. Az első világháború alatt az 5. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot.

Építészmérnöki diplomáját a budapesti műegyetemen szerezte. Hazatérése után építészvállalkozó, majd előbb az Ármentesítő Társulat[3] mérnöke, utóbb pedig az Államépítészeti Hivatalnál[4] járási mérnök. Első jelentősebb megbízásait Dobovszky József Istvánnal[5] együtt kapta.

Mestere és barátja halála után megpályázta és elnyerte annak városnál betöltött állását, a mérnöki hivatal műszaki nyilvántartói posztját. 1931 júliusában lépett a város szolgálatába, és negyven éven át hű maradt ahhoz. Közvetlen főnökével, Cseuz Béla[6] műszaki tanácsossal közalkotások egész sorát hozták létre, amelyek több vonatkozásban ma is meghatározzák a város arculatát. 1938-tól városi segédmérnök, 1945-től főmérnök, 1954-től főmérnök-csoportvezető. Az ő nevéhez fűződik Szentes távlati városfejlesztési tervének kidolgozása (1945), amely évtizedekre meghatározta a település városképi és műszaki fejlődésének főbb irányait. A közel 100 oldalas tanulmányának bevezetőjét a következő gondolatokkal zárta:

A rendkívül sokoldalú és összefonódott városi problémák szerves és egységes rendezése a kitűzött cél, hogy ezzel a népesség boldogulásának és felemelkedésének lehetőségeit elősegítsük. Az egymást követő nemzedékek életformái, ideáljai változnak, így tervünk sem lehet örökéletű, csak átmenet a múlt és jövő között.[7]

1966 decemberében nyugalomba vonult, de nyugdíjasként is folytatta a munkát egész haláláig.

A helyi újságban a közvetlen kolléga és barát, dr. Kocsis Ferenc[8] méltatta az elhunyt főmérnök maradandó érdemeit:

Tevékenysége összeforrt a város fejlődésével; hivatásszeretete, fáradtságot nem ismerő munkabírása közismert volt. Szerette városát, nagy megfontoltsággal, körültekintéssel irányította a város fejlődését, rendezését; hajthatatlan volt mindig a közérdek javára... Számára nem volt hivatalos idő, szabadidejének nagyobb részét is munkájának szentelte; tervezetek, tanulmányok, vázlatok egész sorát készítette el, mind-mind azzal a szándékkal, hogy a város szebb, rendezettebb, kulturáltabb legyen. Hívták magasabb beosztásba, ajánlottak nagyobb jövedelmet, de hű maradt a városhoz... Halála előtt néhány nappal még dolgozott, még hallgattuk bölcs okfejtését, okos érvelését. Ma már nincs közöttünk, de belénk oltotta, és ránk hagyta örökségül a város szeretetét, az emberséget és a munkabírást.[9]

Díjai, elismerései

  • Munka Érdemrend - ezüst fokozat (1966)

Főbb munkái

  • Központi Református Népiskola[10] (Szentes, Kossuth tér 2.[11] - 1928_1929, eklektikus)
  • Kórházi kápolna[12] - Bugyi István igazgató megbízásából (Szentes - 1931)
  • Horthy-ház,[13] később Dózsa-ház (Szentes, Csongrádi út 2.[14] - 1932_1937, neoromantikus)
  • Havas-féle gyógyszertár és lakóház (Szentes, Ady Endre utca 17.[15])
  • Dr. Rózsavölgyi József orvosi rendelője (Szentes, Ady Endre utca 18.[16])
  • saját emeletes lakóháza, a város első lapos tetejű épülete (Szentes, Ady Endre utca 16.[17])
  • Csongrádi református templom[18] (Csongrád. Hunyadi tér[19] - 1935, novecentista)
  • Kunszentmárton, Kossuth Lajos utca 27., refotmátus templom, 1936 (novecento)
  • Katolikus plébánia, árkádsorral (Szentes, Erzsébet tér 2.[20] - 1937)

Emlékezete

A városi műszaki osztály dolgozói az elmúlt évtizedekben többször kezdeményezték, hogy maradandó emlékül nevezzenek el utcát Antal Endréről.

Jegyzetek

  1. ↑ Antal Endre: Szentes megyei város Városfejlesztési Terve. Szentes, 1945 (e-Könyvtár Szentes)
  2. ↑ A Szentesi M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője az 1917-1918. tanévről. Szentes, 1918. (e-Könyvtár Szentes)
  3. ↑ Labádi Lajos: Az Ármentesítő Társulat székháza - 110 éve épült. In: Szentesi Élet 2003.05.30. (e-Könyvtár Szentes)
  4. ↑ Dr. Rigó Mihály: Rekviem az Államépítészeti Hivatalért. epiteszforum.hu, 2010.07.22.
  5. ↑ Labádi Lajos: Iskolák, templomok megálmodója - 75 éve hunyt el Dobovszky József István építészmérnök. In: Szentesi Élet 2005.12.23. (e-Könyvtár Szentes)
  6. ↑ Labádi Lajos: Várost épített (I.) - Cseuz Béla emlékezete (1881–1957). In: Szentesi Élet 2001.07.06.
  7. ↑ Szentes megyei város Városfejlesztési Terve. Szentes, 1945. (e-Könyvtár Szentes)
  8. ↑ Szirbik Imre: Halkan elment - Egy élet a város szolgálatában. Dr. Kocsis Ferenc nekrológja. In: Szentesi Élet 2010.05.28. (e-Könyvtár Szentes)
  9. ↑ Dr. Kocsis Ferenc: Antal Endre emlékére. Szentesi Élet 1971.03. (e-Könyvtár Szentes)
  10. ↑ Központi Református Népiskola. In: Csongrád megye építészeti emlékei. (Szerk: Tóth Ferenc) Szeged, 2000.
  11. ↑ Szentes, Kossuth tér 2. (Google utcakép)
  12. ↑ Kórházi kápolna. In: Csongrád megye építészeti emlékei. (Szerk: Tóth Ferenc) Szeged, 2000.
  13. ↑ Horthy ház. In: Csongrád megye építészeti emlékei. (Szerk: Tóth Ferenc) Szeged, 2000.
  14. ↑ Szentes, Csongrádi út 2. (Google utcakép)
  15. ↑ Szentes, Ady Endre utca 17. (Google utcakép)
  16. ↑ Szentes, Ady Endre utca 18. (Google utcakép)
  17. ↑ Szentes, Ady Endre utca 16. (Google utcakép)
  18. ↑ Csongrád, református templom. In: Csongrád megye építészeti emlékei. (Szerk: Tóth Ferenc) Szeged, 2000.
  19. ↑ Csongrád. Hunyadi tér (Google utcakép)
  20. ↑ Szentes, Erzsébet tér 2. (Google utcakép)

Források