A mai világban a Anna Karenina (film, 1911) egyre aktuálisabb és érdekesebb téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Anna Karenina (film, 1911) a társadalom és annak különböző megnyilvánulásai találkozási pontjává vált. A történelem során a Anna Karenina (film, 1911) vita, tanulmányozás és viták tárgya volt, és sokféle véleményt és nézőpontot generált. Akár kulturális, társadalmi, politikai vagy gazdasági szempontból, a Anna Karenina (film, 1911) jelentős nyomot hagyott az emberiségben, szenvedélyeket és kritikát egyaránt gerjesztve. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Anna Karenina (film, 1911) különböző aspektusait és dimenzióit, mai hatását és a mindennapi életben betöltött jelentőségét.
Anna Karenina (Анна Каренина) | |
1911-es orosz–francia némafilm | |
![]() | |
Rendező | Maurice Maître |
Alapmű | Lev Tolsztoj |
Műfaj | dráma |
Főszerepben | M. Szorohtyina |
Gyártás | |
Gyártó | Pathé Frères |
Ország | Orosz Birodalom |
Játékidő | 10 perc |
Forgalmazás | |
Bemutató | 1911 |
További információk | |
Az Anna Karenina (eredeti cím: Анна Каренина, magyaros átírással Anna Karenina) 1911-ben bemutatott fekete-fehér orosz némafilm, amely Lev Tolsztoj azonos című regényének motívumai alapján készült.
Oroszországban ez volt az első film, melyet Tolsztoj regényhősének történetéből forgattak. Rendezője francia volt, de a szerepeket orosz színészek alakították. A Pathé-cég oroszországi stúdiójában forgatták, ahol futószalagon, szinte hetente készültek az új, irodalmi vagy történeti tárgyú filmek.