A mai világban a Alekszandr Szergejevics Kabanov olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekelt szerte a világon. A tudomány és a technológia fejlődésével a Alekszandr Szergejevics Kabanov a tudás különböző területein központi témaként pozicionálta magát, vitákat, kutatásokat és új felfedezéseket generálva, amelyek jelentős hatással voltak a társadalomra. A kezdetektől napjainkig a Alekszandr Szergejevics Kabanov különböző területeken az előtte és utána jelzett, nagy változásokat és átalakulásokat generálva, amelyek hatással voltak arra, ahogyan a világot megértjük. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Alekszandr Szergejevics Kabanov hatását és jelentőségét, elemezve a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását és a jövőre nézve lehetséges következményeit.
Alekszandr Szergejevics Kabanov | |
Született | 1948. június 14. Moszkva, Oroszországi SZSZSZK, Szovjetunió |
Elhunyt | 2020. június 30. (72 évesen)[1] Kremjonki |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Armenian State Institute of Physical Culture and Sport |
Kitüntetései |
|
Magassága | 181 cm |
Testtömege | 84 kg |
Alekszandr Szergejevics Kabanov, oroszul: Александр Серге́евич Кабанов (Moszkva, 1948. június 14. – 2020. június 30.) olimpiai és világbajnok szovjet válogatott orosz vízilabdázó, edző.
Három olimpián vett részt. 1972-es münchenin és az 1980-as moszkvai olimpián aranyérmes, 1976-ban nyolcadik lett a szovjet válogatottal. 1973-ban a világbajnokságon ezüstérmet szerzett.[2] Az 1975-ös és az 1982-es világbajnokságon aranyérmes lett a válogatottal.
A szovjet / az Egyesített Csapat, majd az orosz válogatott szövetségi kapitánya volt. 1988-ban és 1992-ben bronz-, 2000-ben ezüst- és 2004-ben bronzérmes volt az olimpián a válogatottakkal.
2009 áprilisa és 2012 októbere között az orosz női válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett. A 2009-es római világbajnokságon bronzérmes lett a csapattal.
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||
|