A mai világban a Alekszandr Nyikolajevics Ivanov nagy jelentőségűvé vált, és általános érdeklődésre számot tartó témává vált minden korosztály és hátterű ember számára. A Alekszandr Nyikolajevics Ivanov megjelenése óta sokak figyelmét felkeltette, vitákat, vitákat és végtelenül egymásnak ellentmondó véleményeket generált. Hatása olyan jelentős volt, hogy átlépte a kulturális és földrajzi korlátokat, és a tudás különböző területein végzett kutatások és kutatások tárgya. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Alekszandr Nyikolajevics Ivanov jelenségét, elemezve annak következményeit és következményeit a mai társadalomban.
Alekszandr Nyikolajevics Ivanov | |
Született | 1951. január 10. (74 éves) Szuntari járás, Jakutföld, Oroszországi SZSZSZK, Szovjetunió |
Állampolgársága | szovjet[1] |
Foglalkozása | birkózó |
Kitüntetései |
|
Magassága | 158 cm |
Testtömege | 52 kg |
Alekszandr Nyikolajevics Ivanov, oroszul: Александр Николаевич Иванов (Szuntari járás, 1951. január 10. –) olimpiai és Európa-bajnoki ezüstérmes szovjet válogatott jakut birkózó.
1966-ban kezdett birkózással foglalkozni. A VSZ Alma Ata versenyzője volt és szabadfogás lepkesúlyban indult. Az 1976-os montréali olimpián és az 1977 bursai Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett. 1974-ben és 1976-ban szovjet bajnoki címet nyert.
1979-es visszavonulása után a jakutföldi Csurapcsai Testnevelési Intézet harcművészeti tanszékének a vezetőjeként, majd Mirnijben egy sportiskola igazgatójaként dolgozott.[2]
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
|