Napjainkban a Albensis János olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a mai társadalomban. Relevanciája a személyes vonatkozásoktól a globális kérdésekig terjed, hatása pedig különböző területeken nyilvánvaló. Az idő múlásával a Albensis János továbbra is aktuális téma, amely továbbra is vitákat generál. A kutatás és elemzés szempontjából szükséges elmélyülni a Albensis János által lefedett különböző szempontokba, hogy megértsük annak hatókörét és jelentőségét a mai világban. Ebben a cikkben a Albensis János legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Albensis János | |
Született | 17. század nem ismert |
Elhunyt | 17. század nem ismert |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | szakíró |
Albensis János (17. század) református prédikátor. Nevének változatai: Albensis Nagy János, Fehérvizi János, Gyulafehérvári János.
Egyike volt a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által külföldi egyetemekre küldött növendékeknek. Neve alapján talán Gyulafehérvárról származott. Nyomtatásban megjelent nyilvános vitája előtt mondott beszéde, amelyet a fejedelemnek ajánlott: Theses theologicae de mundi gubernatione sive dei providentia (Heidelberg, 1617), és amelyhez heidelbergi tanulótársai, Geleji Katona István, Szilvási Márton és Bojthi Gáspár írtak üdvözlő verseket. Az írást magyar nyelven Kristóf György jelentette meg 1945-ben. Szintén ő adta ki 1929-ben Albensis Heidelbergben vásárolt könyveinek jegyzékét.
További művei, amelyek a David Pareus heidelbergi teológiaprofesszor által kiadott Collegiorum theologicorum pars altera (Heidelberg, 1620) című gyűjtemény második kötetében jelentek meg:
Hazatérése után Marosvásárhelyen lett prédikátor. Valószínűleg fiatalon hunyt el.