Ebben a cikkben a Akna (bányászat) lenyűgöző világát fedezzük fel, amely téma minden korosztálytól és hátterű embertől felkeltette a figyelmét. A Akna (bányászat) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig mély érdeklődés és vita téma volt. Ahogy elmélyülünk ebben a témában, felfedezzük annak számos oldalát és relevanciáját a különböző összefüggésekben. Történelmi eredetétől kortárs alkalmazásaiig a Akna (bányászat) folyamatosan arra késztet bennünket, hogy tekintsünk túl a nyilvánvaló dolgokon, és vegyük figyelembe mindennapi életünkre gyakorolt hatásait. Ebben a cikkben arra hívjuk az olvasót, hogy elmélyüljön ebben az izgalmas témában, és gondolkodjon el annak jelentéséről és relevanciájáról a mai világban.
Az akna a mélyműveléses bányászatban a hasznosítható ásványi nyersanyag megközelítésére szolgáló épített műtárgy, melynek létesítési folyamatát aknamélyítésnek nevezik. Az aknákat általában a fedő kőzetrétegekben építik meg, de különleges esetekben előfordul a hasznosítható nyersanyagban vagy annak fekü kőzeteiben történő létesítés is. A mélyműveléses bányászatban a hasznosítható nyersanyag megközelítését feltárásnak nevezik, melyet legalább két ponton (helyszínen) valósítanak meg. Egy ponton történő feltárás gyakran kutatási célokat szolgál, termelés csak korlátozó feltételekkel lehetséges.
Az aknákat azok térbeli elhelyezkedése, szelvényének alakja, a kőzetköpeny megtámasztási anyaga és módja, az akna rendeltetése, a kiképzés (építés) módja, egymáshoz viszonyított helyzetük szerint különböztetik meg.
A gyakorlatban egyes aknák több funkcióra is használatosak.
A kőzetköpeny megtámasztása, azaz a biztosítás módja szerint:
A hasznosítható ásványi nyersanyag (telep, telepcsoport, lencsék stb.) feltárására annak kiterjedése és tömege függvényében legalább két, de gyakran több aknát is telepítenek. Az aknák helyét és fő méreteit a külszíni és a földalatti adottságok alapján a megkívánt termelési kapacitás és az ásványvagyon mennyiségének figyelembevételével határozzák meg.
A mélyépítésben kiterjedten alkalmazzák az aknákat ideiglenes és végleges műtárgyként. A közművek építésénél a közbenső leszálló, elágazó, tisztító, bukó aknákat gyakran előre gyártott elemekből építik meg.
Különös jelentőségük van az aknáknak a földalatti vasutak, metrók építésénél. A vonali alagutak építéséhez alkalmazott pajzsokat leggyakrabban a tervezett állomások helyén létesített indítóaknákban szerelik össze, és innen végzik el az alagútépítés kiszolgálását is. Ezek az aknák általában ideiglenes szerkezetűek, a végleges műtárgyakat a vonali alagutak elkészítése után alakítják ki. A mozgólépcsőket leggyakrabban lejtős aknák kiképzésével építik be. Függőleges aknákat építenek a vonalalagutak ideiglenes és végleges szellőztetésére, az energiaellátásra, a szervizmunkák elvégzésére és az esetleges javítások megkönnyítésére. A korszerű metróállomások építésénél ma már követelmény az akadálymentesített megközelíthetőség, amit külön erre a célra létesített függőleges aknákba szerelt liftekkel oldanak meg.
A mélyalapozásoknál gyakran alkalmaznak függőleges aknákat, ideiglenes vagy végleges műtárgy szerkezeteknél. A leggyakoribb a helyszínen épített szekrényalapozás, amit falazatsüllyesztéssel alakítanak ki. Alkalmaznak függőleges aknákat a hídépítési alapozási munkáknál, különleges esetekben keszonos munkakamrákkal kombinálva. Ismeretes a nagy mélységű és nagy átmérőjű cölöpalapozásoknál is a függőleges aknák alkalmazása zaggyal való süllyesztés, vízalatti kotrás vagy vibrációs süllyesztéssel kombinálva.
A víznyerésnél kiterjedten alkalmazzák az aknakutakat önálló műtárgykánt vagy más építményekkel együtt. Különös jelentősége van a csápos aknakutak alkalmazásának. Budapest vízellátásának nagy részét ilyen rendszerű vízbeszerzéssel biztosítják. Aknakutakat (függőleges aknákat) alkalmaznak a karsztbázisú ivóvízellátás esetén is, gyakran csapoló vágatokkal kiegészítve. Használatos a függőleges akna szivárgó vizek felszín alatti összefogására, az esetleges nagyobb talajmozgás megakadályozása érdekében. Ilyen függőleges szűrőakna rendszert építettek például a dunaújvárosi partfal védelmére is.
A szennyvizek elvezetésénél és kezelésénél gyakran alkalmaznak szennyvízátemelő függőleges aknákat, különböző átmérőkben és változó mélységgel, melyeket leggyakrabban előre gyártott vasbeton elemekből falazatsüllyesztéssel építenek meg, ami megvalósulhat száraz munkagödörben, vagy vízalatti kotrással.
A függőleges aknákat a haditechnikában is alkalmazzák, például rakétasilók építésére, valamint a földalatti kísérleti atomrobbantások végrehajtásánál.
A hosszabb alagutak építésénél, az építés meggyorsítása érdekében nemcsak az alagutak végpontjaiban folytatják az építést. Az alagutak nyomvonalának közbenső helyén vagy helyein (az alagutak tengelyétől elhúzva) közbenső aknát vagy aknákat létesítenek, amelyek segítségével elenmunkahelyek alakíthatók ki. Közbenső aknák létesítésekor fokozott figyelmet kell fordítani a pontos geodéziai mérésekre. Ezek az aknák a tervezett alagutak talpszintje alá nyúlnak le a fakadó és beszivárgó víz eltávolíthatóságának érdekében. A közbenső aknák méreteit az alkalmazásra kerülő gépi berendezések (gyakran pajzsok) és az alkalmazott anyagszállítás alapján határozzák meg. Gyakran létesítenek aknákat az alagutak üzemeltetésének kiszolgálásához is: szellőztetés, vízkiemelés, akadálymentesített személyközlekedés (lift), energiaellátás, szerelési, javítási és esetleges mentési munkák ellátása. Ezekre a célokra az építés közbenső aknáit alakítják át, illetve létesítésükkor már figyelembe veszik a végleges üzemben tartás igényeit.