Akacuki
Ez a cikk a Akacuki témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Akacuki felkeltette azoknak a szakértőknek és rajongóknak az érdeklődését, akik igyekeztek megérteni a mai társadalomra gyakorolt hatását. A történelem során a Akacuki alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, és hatása ma is aktuális. A Akacuki eredetétől egészen fejlődéséig a mindennapi élet különböző aspektusainak fejlődése előtti és utáni szakaszt jelölt meg. Ez a cikk különféle nézőpontokat és megközelítéseket vizsgál meg, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy elmélyedjen a Akacuki lenyűgöző világában.
| Akacuki | |
 | |
| Ország |  Japán |
| Űrügynökség |  Japán Űrügynökség |
| Gyártó | NEC Space Technologies |
| Küldetés típusa | orbiter |
| Küldetés | |
| Célégitest | Vénusz |
| Indítás dátuma | 2010. május 20. 21:58 UTC |
| Indítás helye | Yoshinobu Launch Complex Launch Pad 1 |
| Hordozórakéta | H–IIA |
| Megérkezés | 2010. december 7. |
| Pályára állás | 2015. december 7. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 320 kg |
| Energiaellátás | 1200 W |
| Hivatalos weboldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akacuki témájú médiaállományokat. | |
Az Akacuki (japánul hajnal, korábbi nevein Planet-C vagy Venus Climate Orbiter, VCO, angolos írásmóddal: Akatsuki) a Vénusz kutatására indított japán űrszonda. 2010. május 20-án indult, 2010 decemberében kellett volna pályára állnia a Vénusz körül és elkezdenie a kétéves tudományos küldetést, de a hajtómű hibája miatt nem sikerült a pályára állás.[1] A szondát csökkentett üzemmódban hagyták, hogy az eredetileg tervezett 4-5 éves élettartamát minél jobban meghosszabbítsák.[2] A pozicionáló hajtóművek működtetésével a szonda röppályáját módosították, így 2015. december 7-én alternatív pályára állt a Vénusz körül.[3][4]
A szonda infravörös, ultraviola és látható színképben fényképezi a felszínt, villámok és felszíni vulkanizmus után kutat. Vele együtt állították pályára a Negai CubeSat (Soka University of Japan), WASEDA-SAT2 (Waseda University), KSAT (Kagoshima University), UNITEC-1 (Japanese University Space Engineering Consortium) műholdakat és az IKAROS napvitorlást is, ami a felbocsátás után 43 perccel önálló pályára tért.
Műszerei
- Ultraviolet Imager (UVI): ultraibolya tartományban működő kamera
- Longwave Infrared Camera (LIR): távoli infravörösben működő kamera
- 1-μm camera (IR1): 1 mikrométeres tartományban működő kamera
- 2-μm camera (IR2): 2 mikrométeres tartományban működő kamera
- Radio Science Experiment (RS): Rádiótechnikai kísérlet
További információk
- JAXA Planet-C honlap Archiválva 2006. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Presentation about PLANET-C from the VEXAG meeting in November 2005 (PDF, 2.7 Mb)
- H-2A/Akatsuki launch timeline
Jegyzetek
- ↑ Japan's Venus Probe Fails to Enter Orbit
- ↑ Japanese Venus Probe Misses Orbit[halott link]
- ↑ David Szondy: Akatsuki probe enters orbit around Venus. (Hozzáférés: 2015. december 12.)
- ↑ Stephan Clark: Japanese probe fires rockets to steer into orbit at Venus. (Hozzáférés: 2015. december 12.)
