Agul járás
Ma a Agul járás lenyűgöző világába fogunk beleásni. Legyen szó egy olyan témáról, amelyért rajongunk, egy személyről, aki nyomot hagyott a történelemben, vagy egyszerűen egy dátumról, amelyről megemlékezünk, a Agul járás megérdemli, hogy alaposan megvizsgáljuk. Ebben a cikkben a Agul járás legrelevánsabb aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a jelenben gyakorolt hatásokig. Elmélyedünk árnyalataiban, megvizsgáljuk következményeit, és elgondolkodunk a mai fontosságán. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Agul járás-en keresztül!
| Agul járás | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | |
| Székhely | Tpig |
| Körzethívószám | 87243 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 377 fő (2024) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 793,5 km² |
| Időzóna | UTC+03:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 41° 46′ 39″, k. h. 47° 35′ 38″41.777500°N 47.593889°EKoordináták: é. sz. 41° 46′ 39″, k. h. 47° 35′ 38″41.777500°N 47.593889°E | |
 | |
| Elhelyezkedése | |
| Agul járás weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Agul járás témájú médiaállományokat. | |
Az Agul járás (oroszul: Агульский район) Oroszország egyik járása Dagesztánban. Székhelye Tpig.
Népesség
- 1989-ben 7 465 lakosa volt, melyből 6 720 agul (90%), 626 dargin (8,4%), 56 tabaszaran, 19 lezg, 11 avar, 8 nogaj, 5 lak, 5 orosz, 4 azeri, 3 cahur, 3 kumik, 1 csecsen, 1 rutul.
- 2002-ben 11 290 lakosa volt, melyből 10 447 agul (92,5%), 797 dargin (7,1%), 16 tabaszaran, 7 avar, 7 orosz, 5 lezg, 4 cahur, 3 azeri, 2 kumik, 1 lak.
- 2010-ben 11 204 lakosa volt, melyből 10 369 agul (92,5%), 666 dargin (5,9%), 17 orosz, 15 lezg, 15 tabaszaran, 4 lak, 3 avar, 3 csecsen, 2 azeri, 2 cahur, 1 rutul.
Jegyzetek
Források
- Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.
- A 2010-es népszámlálás adatai: http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htmArchiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Dagesztán járásainak etnikai összetétele 1886-tól napjainkig: http://www.ethno-kavkaz.narod.ru/rndaghestan.html
