Aggok háza

Ebben a cikkben a Aggok háza lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és érdeklődési köre felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra és a kultúrára gyakorolt ​​hatásáról ismert Aggok háza számos területen vita és elemzés tárgya volt. A Aggok háza megjelenésétől napjainkig jelentős nyomot hagyott a történelemben, és hatása továbbra is érezhető a mai világban. Ebben a cikkben a Aggok háza legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, elemezve jelentőségét, következményeit és a jövőre való kivetítését. Készítse fel elméjét egy felfedező és önvizsgálati utazásra a Aggok háza csodálatos univerzumában.

Nem tévesztendő össze a következővel: Chevra Kadisa Aggok Menháza.
Aggok háza
TelepülésEsztergom
CímKossuth Lajos utca 62.
Hasznosítása
Felhasználási területház
Elhelyezkedése
Aggok háza (Esztergom)
Aggok háza
Aggok háza
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 15″, k. h. 18° 44′ 28″47.787444°N 18.741056°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 15″, k. h. 18° 44′ 28″47.787444°N 18.741056°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Aggok háza témájú médiaállományokat.

Az egykori Aggok háza vagy más néven Dóczy-ház egyike Esztergom műemlékeinek. 1710 és 1838 között szegényházként működött.

Története

Esztergom városa 1701-ben határozta el, hogy kórházat épít, amely 1710-ben már működött. A városnak volt külön hatósági orvosa is havi 5 forint fizetéssel. Orvosi minőségben azonban inkább a céhtestületté alakult borbély-sebészek, másképp fürdősök szerepeltek, akik ellen a régi akták többször tartalmaznak súlyosabb panaszokat.[1] Az épület részben a középkori johannita ispotályos keresztesek Szent Kereszt háza és temploma maradványaira épült. Az 1739-es pestisjárvány emlékére 1740 és 1742 között kápolnát építtettek a kórház mellé a Boldogságos Szűz bemutatásának tiszteletére. Tornya csak 1759-ben épült fel, ez ma már nem látható. Építőmestere Schaden András volt. Az 1838-as árvíz használhatatlanná tette a kórházépületet,[2] ekkor határozták el egy új kórház felépítését. Egy évre rá, amikor a Csillag utcai kórház elkészült, a kápolnát lakóházzá alakították. 1849-től itt működött a Dóczy család péksége.

1932. február 21-én az alábbi hirdetés jelent meg az Esztergom és Vidékében:

„ Kossuth Lajos-utca 62. sz. Dóczy-ház, ahol száz éve pékség volt 1932. évi március hó 17-én délelőtt 11 órakor az esztergomi járásbíróságnál árverésen eladatik. Sarok ház, 2 kemence, nagy lakás, sok mellékhelyiség és segédszobák, raktár jó karban. Kikiáltási ár 12.000 pengő. ”

Röviddel ezután, 1936-ban Birkenheuer Alajos borbély- és fodrászüzlete nyílt meg az épületben.[3]

Leírása

Emléktábla a Kossuth Lajos utcai homlokzaton

A város főútján álló, historizáló épület két épület egybeépítésével nyerte el mai formáját. A műemlék a Magyar és a Kossuth Lajos utca sarkán álló U alaprajzú, hattengelyű épület. Az északi oldalon egy téglalap alaprajzú, emeletes lakóépület áll, amelyhez az udvaron nyaktaggal, egy másik lakóépület csatlakozik. A déli oldalon álló L alaprajzú lakóház vízszintes záradékú kapualjjal csatlakozik az északi épületrészhez. A déli épület udvari homlokzatán, öntöttvas oszlopos tornác van. Az épületen egy emléktábla található.

Jegyzetek

  1. ↑ Esztergom c. lap 1923. május 27.
  2. ↑ http://www.ekor-lap.hu/informacio/2009/korhazi-szabalyrendelet-1898-bol
  3. ↑ Esztergom és Vidéke 1936. október 25.

Források

  • Komárom-Esztergom megye műemlékjegyzéke (2006)