Acetanilid
Mai cikkünkben a Acetanilid lenyűgöző világába fogunk beleásni. Megalakulása óta a Acetanilid emberek millióinak érdeklődését keltette fel szerte a világon. A történelem során a Acetanilid vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, és különböző területeken nagy jelentőségű témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Acetanilid különböző aspektusait, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Felfedezzük fontosságát, lehetséges alkalmazásait és a jövőre vonatkozó következményeit. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön ebben az izgalmas témában, és fedezze fel mindazt, amit a Acetanilid kínál.
| Acetanilid | |||
 Acetanilid | |||
| |||
| IUPAC-név | N-fenilacetamid | ||
| Más nevek | Antifebrin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 103-84-4 | ||
| PubChem | 904 | ||
| ChemSpider | 880 | ||
| EINECS-szám | 203-150-7 | ||
| KEGG | C07565 | ||
| ChEBI | 28884 | ||
| RTECS szám | AD7350000 | ||
| |||
| InChIKey | FZERHIULMFGESH-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 606468 | ||
| Gmelin | 82833 | ||
| UNII | SP86R356CC | ||
| ChEMBL | CHEMBL269644 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H5NH(COCH3) | ||
| Moláris tömeg | 135,17 g/mol | ||
| Sűrűség | 1,21 g/cm³ (20 °C)[1] | ||
| Olvadáspont | 114 °C[1] | ||
| Forráspont | 305 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | Rossz: 5 g/l (20 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] | ||
| R mondatok | R22[1] | ||
| S mondatok | nincs S-mondat[1] | ||
| Lobbanáspont | 174 °C[1] | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 540 °C[1] | ||
| LD50 | 800 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az acetanilid szerves vegyület, az amidok közé tartozik. Az anilinból és az ecetsavból vezethető le. Színtelen, kristályos anyag. Hideg vízben rosszul, szerves oldószerekben jól oldódik. Az egyik legrégebben ismert lázcsillapító szer, ma már azonban gyógyszerként nem alkalmazzák, mert a szervezetben káros hatású vegyületekké alakul.
Kémiai tulajdonságai
Semleges vegyület, vizes oldata semleges kémhatású. Oxidációra nem érzékeny.
Előállítása
Az acetanilid anilinból állítható elő acilezéssel. Az ehhez szükséges acilezőszer például ecetsavanhidrid vagy acetil-klorid lehet.
Felhasználása
Régen gyógyszerként alkalmazták láz csillapítására, az acetanilid volt az egyik legrégebben felfedezett ilyen hatású szer. Triviális neve, az antifebrin is innen ered. Ma már azonban gyógyszerként nem használják, mert a szervezetben káros termékekké bomlik le. Lázcsillapítóként helyette például a hasonló szerkezetű paracetamolt alkalmazzák.
Köztes termékként keletkezik számos szerves vegyület, például szulfonamidok, gombaölő szerek, festékek szintézisénél. A műanyaggyártásban lágyítószerként szolgál. Felhasználják a gumi vulkanizálásának meggyorsítására akcelerátorként is. Inhibitorként alkalmazzák a hidrogén-peroxid és más peroxidok bomlásának megakadályozására.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia