A priori nyelvek

A mai világban a A priori nyelvek minden területen transzcendentális jelentőségűvé vált. A személyestől a szakmai szintig a A priori nyelvek érdeklődés és vita tárgya a mai társadalomban. Hatása túlmutat a határokon, és mindenféle elmélkedést és elemzést generált a szakértők és az átlagpolgárok körében. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a A priori nyelvek jelentését és fontosságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a A priori nyelvek számos tanulmány és vita tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék valódi természetét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a szövegben a A priori nyelvek különböző perspektíváit és nézőpontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy mindannyiunkat érintő témára.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Az a priori nyelvek olyan mesterséges nyelvek, amelyek nem a természetes nyelvek szerkezetére és elemeire épülnek, a nyelvek filozófiai illetve logikai alapokra épülnek. Alapgondolatuk: „létezik egy nyelv előtti gondolkodás, és a jelentés elsődleges a nyelvvel szemben.”

Ilyen nyelv például a Klingon, vagy a Tolkien regényekben használt mesterséges nyelvek.

Fajtái

lexiko-centrikus modellek (fogalom osztályozó rendszerek)

  • Raimundus Lullus (Ramón Llull): Ars generalis ultima, 1308 – 100 fogalomból álló paszigráfia
  • George Dalgarno: Ars signorum vulgo character universalis et lingua philosophica qua poterunt homines diversissimorum idiomatum…, 1661
  • John Wilkins: An Essay towards a real character and Philosopical Language, with an alphabetical Dictionary, 1668
  • G. W. Leibnitz: Opera omnia, 1768
  • Ward P. Forster: Ro, 1908
  • Moubar Agapoff: Unilingua, 1965

grammatiko-centrikus modellek (racionális-logikai struktúrák)

  • Robert N. Yetter: lalortel, 1959
  • Hans Freudenthal: lincos, 1960
  • James Cooke Brown: loglan, 1960
  • Fuishiki Okamoto: babm, 1962

Források

További információk