A pestis (regény)
A mai világban a A pestis (regény) nagyon fontos és érdekes téma lett. Megjelenése óta a A pestis (regény) emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, vitákat, vitákat és sok esetben konkrét lépéseket generálva. Hatása túlmutat határokon, kultúrákon és generációkon, és a szakértők, kutatók, szakemberek és a nagyközönség figyelmének középpontjába került. Ebben a cikkben a A pestis (regény)-hez kapcsolódó különféle szempontokat elemezzük, feltárva annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges jövőbeli forgatókönyveit. Ezeken az oldalakon megfejtjük a A pestis (regény) körüli titkokat, lebontva annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, átfogó és naprakész látásmódot nyújtva erről a minket annyira foglalkoztató témáról.
| A pestis | |
 | |
| Szerző | Albert Camus |
| Eredeti cím | La peste |
| Megírásának időpontja | 1947 |
| Első kiadásának időpontja | 1947 |
| Nyelv | francia |
| Témakör | |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Győry János és Vargyas Zoltán fordítása |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A pestis témájú médiaállományokat. | |
A pestis (La Peste) Albert Camus 1947-ben megjelent regénye.
Tartalom
Azok a különös események, melyekről ez a krónika szól, 194*-ben játszódtak le Oranban. Általános a vélemény, nem is illettek ide, mert kissé meghaladták mindazt, ami mindennapos. Márpedig első pillantásra Oran mindennapos város: francia megyefőnöki székhely az algériai tengerparton, mindössze ennyi. Maga a belváros, valljuk be, csúnya. (…) Április 16-án Bernard Rieux doktor a rendelőjéből kilépve, a lépcsőházban egy döglött patkányba botlott.
Így kezdődik Albert Camus első és legnagyobb hatású regénye. Egy békés kisvárosban pestisjárvány üti fel a fejét. A lakosok tehetetlenek, aztán már beletörődnek. Csak Rieux doktor nem adja fel, harcba kezd az elkerülhetetlennek látszó végzettel. Ő és a város lakói az emberben megbúvó jóság erejét fel tudják szólítani.
Camus 1942-ben, a németek által megszállt Franciaországban kezdte írni regényt, amely 1947-ben tudott csak megjelenni. A regény megjelenésekor az olvasók a cselekvés lehetőségeit ismerték fel benne. A pestist sokáig csak a fasizmus elleni harc metaforájának tartották. Ma már úgy olvassuk, hogy látjuk, messze túlmutat az aktualitásokon.
a pestis kórokozója évtizedekig vár (…), míg újra el nem jön az ideje, amikor is a pestis – az emberek szerencsétlenségére és épülésére – ismét csatasorba rendezi a patkányokat, hogy egy boldogan élő emberi közösségre ráuszítsa őket.
Színház
Színpadra Francis Huster írta, s a Vígszínház mutatta be Hegedűs D. Géza előadásában, Dömötör András rendezésében 2011-ben.[1]
Filmadaptáció
- 1992: A pestis, rendezte: Luis Puenzo, főszereplők: William Hurt, Robert Duvall, Sandrine Bonnaire és Jean-Marc Barr
Magyar kiadások
- A pestis; Jelenkor, Budapest, 2019, 2020, 2023, ISBN 9789636768669, Fordította: Vargyas Zoltán
- A pestis; Európa, Budapest, 2001, 2004, 2011, ISBN 9630769751, Fordította: Győry János, Vargyas Zoltán
- A pestis; Európa, Budapest, 1992, ISBN 9630753901, Fordította: Győry János, Vargyas Zoltán
- A pestis / A bukás; ford. Győry János, Szávai Nándor, bev. Köpeczi Béla; Magvető, Bp., 1962 (Világkönyvtár)
Jegyzetek
- ↑ A pestis :: Vígszínház (magyar nyelven). www.vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2023. december 26.)
Források
- A pusztító erők ellen együtt kell küzdenie hívőnek és nem hívőnek – Albert Camus: A pestis (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
- Ádám Péter (2021). „Albert Camus: A pestis – A járvány mint allegória”. Filmvilág (05). (Hozzáférés: 2023. december 28.)
