A mongolok titkos története
Ebben a cikkben a A mongolok titkos története témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, hogy megértsük annak különböző kontextusokban gyakorolt hatását és mai relevanciáját. A történelem során a A mongolok titkos története döntő szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva döntéseiket, meggyőződéseiket és tetteiket. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a A mongolok titkos története társadalmi, politikai, tudományos, kulturális és más releváns területekre gyakorolt hatásait. Ennek a cikknek a célja, hogy átfogó képet adjon a A mongolok titkos története-ről, értékes információkat és mély reflexiókat biztosítva, amelyek gondolkodásra és vitára hívnak.
| A mongolok titkos története | |
 | |
| A mongolok titkos történelmének 1908-as kínai kiadása. Mongol nyelvű szöveg kínai átírással, minden egyes sor jobb oldalán | |
| Szerző | nem ismert |
| Eredeti cím | ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠤᠨ ᠨᠢᠭᠤᠴᠠ ᠲᠣᠪᠴᠢᠶᠠᠨ |
| Nyelv | |
| Műfaj |
|
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1240 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A mongolok titkos története témájú médiaállományokat. | |
A mongolok titkos története a mongol irodalom egyik legelső műve. Ismeretlen szerző vetette papírra, valószínűleg Ögödej kán uralkodásának idején, eredetileg mongol írással. A mongol irodalom világszerte legismertebb műve. Számos nyelvre lefordították, a magyar nyelvű fordítás Ligeti Lajos munkája.[1]
A mai klasszikus mongol nyelvi változatot kínai átírásból állították vissza, ugyanis a mongol Jüan-dinasztia bukása után a mű a kínai tolmács- és fordítóiskolák „tananyagaként” szolgált, az eredeti szöveget, bár nem fordították le, kínai írásjegyekkel átírták, s mellé kínai magyarázatokat fűztek.
Dzsingisz kán eredetétől Ögödej mongol nagykán uralkodásának kezdetéig öleli fel a mongol történelmet. Amellett, hogy számos irodalmi műfaj megtalálható benne (mese, vers, találós kérdés, népdal stb.) a mongol történelem legkorábbi mongol eredetű forrása, melynek hitelessége igen nagyfokú.
Számos későbbi krónika (pl. Altan Tobči) is alapdokumentumként kezelte, illetve emelt át bizonyos részeket, gyakran szinte változtatás nélkül, s egyes arab történetírók (Dzsuvaini, Rasid ad-Din) is mintegy szakirodalomként használták a mongolokról, illetve Dzsingisz kánról szóló krónikáikhoz.
Jegyzetek
Források
- A mongolok titkos története; ford., jegyz., utószó Ligeti Lajos, versford. Képes Géza; Gondolat, Bp., 1962
- A mongolok titkos története; ford., előszó Ligeti Lajos, versford. Képes Géza, utószó Kara György; Osiris, Bp., 2004 ISBN 9789633896006
- A mongolok titkos története online elérhetősége: itt
