A kaukázusi krétakör

A kaukázusi krétakör (Der kaukasische Kreidekreis)
A Berliner Ensemble 1954-es előadása
Adatok
Szerző	Bertolt Brecht
Műfaj	drámai költemény
Eredeti nyelv	német
Fordító	Garai Gábor
Szereplők	Arkadi Cseidze, az énekes Énekesek és zenészek Öreg paraszt, Parasztasszony, Fiatal paraszt, Fiatal munkás - valamennyien a Galinszk Kecsketenyésztő Kolhoz tagjai Öreg paraszt, Agronómusnő, Fiatal traktoristalány, Sebesült katona és más kolhozparasztok és parasztasszonyok - a Rosa Luxemburg Gyümölcstermelő Kolhoz tagjai A szakértő a fővárosból Georgi Abasvili, a kormányzó Natela, a felesége Micheil, az örökös Salva, a szárnysegéd Arszen Kacbeki, a hájas herceg Bicergan, az unokaöccse Niko Mikadze és Mika Loladze, orvosok Három építőmester A lovashírnök a fővárosból Szimon Csacsava, a katona Gruse Vacsnadze, a konyhalány A szárazdajka A szakácsné A szakács Az istállófiú Négy komorna A kormányzó-palota cselédei A palotaőrség katonái Vértes lovasok Az öreg tejesgazda Két előkelő hölgy A vendégfogadós Ludovika, a menye A háziszolga Az őrvezető Fafej, a közkatona Egy parasztasszony és a férje Három kalmár Laurenti Vacsandze, Gruse fivére Aniko, a felesége A szolga A parasztasszony, átmenetileg Gruse anyósa Juszuf, a fia Anasztaziusz testvér, a barát Lakodalmi vendégek Gyerekek Acdak, községi írnok Sauva, rendőr A nagyherceg, mint menekült Az orvos A sánta A zsaroló Egy szegény öreg parasztasszony Sógora, Irakli, a rabló Három zsírosparaszt Illo Suboladze és Szandro Oboladze, ügyvédek A vénséges-vén házaspár Koldusok és kérelmezők Katonák Táncosok és táncosnők
Cselekmény helyszíne	Szovjetunió, Grúzia
Cselekmény ideje	1945
Premier dátuma	1948. május 4.
Premier helye	Carleton College, Northfield, Minnesota, Egyesült Államok
Kapcsolódó művek	Biblia
A Wikimédia Commons tartalmaz A kaukázusi krétakör témájú médiaállományokat.

A kaukázusi krétakör Bertolt Brecht egyetlen drámája, amely optimizmust sugall. Garai Gábor fordította magyar nyelvre. 1961-ben a Madách Színház mutatta be Psota Irénnel a főszerepben.^[1]

Brecht drámáját 1945-ben írta, nem sokkal a második világháború vége előtt. Az anyaságért vetélkedő két asszony bibliai történetét dolgozza fel.^[2]

A Szovjetunióbeli Grúziában játszódik, a világháború után. Egy völgy megművelésére két kolhozfalu lakói is jogot formálnak.

Georg Abasvili kormányzó és felesége kisbabájukkal és a rá vigyázó két orvossal a templomba mennek. A kormányzóné szolgálója Gruse kezét megkéri Szimon, aki katonaként tudja, hogy hamarosan elvezénylik onnen. A fiatalok örök hűséget fogadnak egymásnak. A kormányzó ellen a Herceg puccsot szervez. A kormányzót lefejezteti, a várost felgyújtják. Az égő városból fejveszetten menekülnek az emberek, Grusénak nincsen szíve magára hagyni a bukott kormányzó csecsemőjét, vele indul útnak a hegyekbe.

Veszélyes út után érkezik meg Gruse Lavrentihez, a bátyjához, aki megengedi a lázas beteg lánynak, hogy télire meghúzza magát a kamrában. Lavrenti szerint egy házasság legitimálná a leányanya és a gyermek helyzetét. Gruse dolgozik a háztartásban, nevelgeti a fiút, egy szép napon felbukkan a menyasszonyáért érkező Szimon a pataknál. Amikor Gruse megpróbálja elmagyarázni a helyzetét, vértesek ragadják meg a kisfiút, a lány kétségbeesetten bizonygatja, hogy a gyermek az övé, Szimon összetörten elmegy.

Ismét a húsvéti puccs napján járuk, bírónak Acdakot választják meg, aki sajátos bírói gyakorlatként pénzt fogad el a peres felektől. A nagyherceg visszatér és megöli a puccsot szervező Herceget. Natela, az özvegy kormányzóné is visszamerészkedik. Acdak aggódik az életéért és megígéri Natelának, hogy segít előkeríteni a gyermeket. Acdaknak kell döntenie Michelről, akit visszakövetel a vér szerinti anyja. AZ ősi krétakör-próbára bizza a döntést. Álljon Michel a krétával megjelölt kör közepére, a két anya kétfelől húzza őt maga felé. Akinek sikerül magához húznia, az lesz az igazi anya. Gruse nem képes ártani és fájdalmat okozni a gyermeknek. Másodszor is elrendelik a próbát, ugyanaz lesz az eredmény. Acdak kimondja: Gruse az igazi anya. Natela elájul. Acdak a válási papírokat is aláírja, így Szimon feleségül veheti menyasszonyát.

A mű keretes szerkezetű, visszakanyarodik a két kolhoz problémájához: azé a falué a völgy, amelyik gyümölccsel ülteti be, nem pedig azé, amelyik törvényesen birtokolná.

„Hogy minden azoké legyen itt, akik bánni tudnak véle,

A gyermek az anya-szívűeké, hogy fölnevelődjön,

A kocsi a derék kocsisoké, hogy sebesen szaladjon,

S a völgy azoké, akik öntözik, hogy gyümölcsöt teremjen.”^[3]

• Madách Színház, 1961. március 24. – rendező: Ádám Ottó
• Csokonai Színház, 1964. január 25. – rendező: Lengyel György
• Pécsi Nemzeti Színház, 1968. szeptember 27. – rendező: Babarczy László
• Kecskeméti Katona József Színház, 1969. november 28. – rendező: Horváth Jenő
• Szigligeti Színház, 1972. március 31. – rendező: Sándor János
• Szabadkai Népszínház, 1975. március 27. – rendező: Köllő Miklós
• Csiky Gergely Színház, 1975. október 2. – rendező: Ascher Tamás
• Miskolci Nemzeti Színház, 1976. január 23. – rendező: Csiszár Imre
• Nemzeti Színház, 1990. február 9. – rendező: Csiszár Imre
• Csiky Gergely Színház, 1992. október 2. – rendező: Babarczy László
• Északi Színház, 1997. november 28. – rendező: Tóth Miklós
• Móricz Zsigmond Színház, 2001. - rendező: Mohácsi János
• Vígszínház, 2003. október 10. – rendező: Zsótér Sándor
• Jászai Mari Színház, 2009. szeptember 26. – rendező: Novák Eszter
• Budapesti Operettszínház, 2011. december 2. – rendező: Somogyi Szilárd
• Budapest Bábszínház, 2016. április 15. – rendező: Vidovszky György
• Katona József Színház, 2017. május 26. – rendező: Székely Kriszta
• Miskolci Nemzeti Színház, 2017. szeptember 30. – rendező: Szőcs Artúr
• Szigligeti Színház, 2017. november 5. – rendező: Anca Bradu
• Nemzeti Színház, 2022. október 14. – rendezőː Avtandil Varzimasvili
• Szegedi Nemzeti Színház, 2024. november 29.-rendező: Tárnoki Márk

• Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör – Fordította: Eörsi István – Magyar Elektronikus Könyvtár