A mai világban a ARM7 továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó téma a társadalom különböző területein. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy társadalmi szinten, a ARM7 továbbra is széles közönség érdeklődését felkeltő téma. Ahogy haladunk előre az időben, a ARM7 jelentősége egyre nyilvánvalóbbá válik, és életünkre gyakorolt hatása továbbra is jelentős. Ebben a cikkben a ARM7-hez kapcsolódó különböző szempontokat és mindennapi életünkre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni, elemezzük a relevanciáját a különböző kontextusokban, és megvizsgáljuk az idők során bekövetkező fejlődését.
ARM7 | |
![]() | |
Utasításkészlet | 32 bites architektúra |
Architektúra | ARM architektúra |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz ARM7 témájú médiaállományokat. |
Az ARM7 az ARM processzorkialakítások egyik generációja (lásd: ARM mikroprocesszor magok listája).
Év | ARM7 magok |
---|---|
1998 | ARM7TDMI(-S) |
Ebben a generációban vezették be a Thumb 16 bites utasításkészletet, amely a megelőző kialakításokkal összehasonlítva nagyobb kódsűrűséget biztosít. A legszélesebb körben használt ARM7 kialakítások az ARMv4T architektúrát implementálják, de előfordul ARMv3 és ARMv5TEJ megvalósítás is. Mindezek a processzorok Neumann-architektúrájúak, tehát abban a néhány verzióban, amely gyorsítótárat is tartalmaz, nincs különválasztva az adat- és utasítás-gyorsítótár.
Néhány ARM7 mag már elavult. Egy történelmileg jelentős modell, az ARM7DI[1] arról nevezetes, hogy ebben volt bevezetve a JTAG-alapú lapkára integrált hibakeresési rendszer (debugging); az ezt megelőző ARM6 magok nem támogatták ezt. A jelölésben a „D” reprezentálja a JTAG TAP (Test Access Port vezérlő) jelenlétét a debug céljára, az „I” az ICEBreaker debug modul támogatást jelöli, ezzel hardveres töréspontokat és megfigyelőpontokat lehet elhelyezni és a rendszer megállítható a hibakeresés során. A későbbi magokban is megtalálható ez a támogatás, továbbfejlesztett változatban.
Az ARM7 egy sokoldalú processzorkialakítás, amelyet mobil eszközökhöz és más alacsony fogyasztású elektronika céljaira terveztek. Ez a processzor-architektúra képes akár 130 MIPS teljesítményre a tipikus 0,13 µm-es folyamattal készített fizikai processzorokban. Az ARM7TDMI processzormag az ARM architektúra v4T változatát valósítja meg. A processzor támogatja az ARM és Thumb utasításkészletek 32 bites és 16 bites (Thumb) utasításait.
Az ARM a processzor terveit különféle félvezetőgyártó cégek felé licenceli, amelyek teljes csipeket készítenek az ARM processzor architektúra alapján.
Az eredeti ARM7 a korábbi ARM6 kialakítás továbbfejlesztése és ugyanazt az ARMv3 utasításkészletet használja. Az ARM710 változatot az Acorn Risc PC CPU moduljában alkalmazták, az első ARM alapú egylapkás rendszer (System on a Chip, SoC) tervekben, az ARM7100 és ARM7500-ban alkalmazták ezt a fajta magot.
Az ARM7TDMI (ARM7+16 bites Thumb+JTAG Debug+fast Multiplier+enhanced ICE) processzor az ARMv4 utasításkészlet tartalmazza. Számos félvezetőgyártó cég gyártja licenc alapján. 2009-ben még mindig ez az egyik legszélesebb körben használt ARM mag, és számos mélyen beágyazott rendszer terveiben található. A Texas Instruments licencelte az ARM7TDMI terveit, amelyet a Nokia 6110-ben, az első ARM-alapú GSM mobiltelefonban használtak fel.[2] Az ARM7TDMI-S változat ennek a magnak a szintetizálható változata.
Az ARM7EJ az ARM7 egy olyan változata, amely az ARMv5TE utasításkészletet valósítja meg, amelyet eredetileg a nagyobb teljesítményű ARM9 magban vezettek be.
Az elektronikai berendezések legáltalánosabb elemeiben használják fel ezt a processzort, például a következőkben:
Az ARM processzorokat hatalmas mennyiségű dokumentáció támogatja. A tervező és a gyártók a dokumentációt hierarchikus rendbe szervezték, amelyben a marketing céljait szolgáló bemutató diáktól kezdve a gyártók számára szolgáló igen részletes leírásokig fokozatosan egyre részletesebb információkat tartalmazó csoportokba osztják azt. Ezt a szerkezetet dokumentációs fának nevezték el.
Az IC gyártók kiegészítő dokumentációt is biztosíthatnak, pl. próbapanelek felhasználói kézikönyvei, alkalmazási feljegyzések, bevezető információk a fejlesztőszoftverhez, szoftverkönyvtár dokumentumok, hibajegyzékek és egyebek.
Ez a szócikk részben vagy egészben az ARM7 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.