Ebben a cikkben elmélyülünk a AGM–84 Harpoon lenyűgöző világában, amely téma a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette. A AGM–84 Harpoon vita és tanulmányozás tárgya volt a pszichológiától a tudományig, beleértve a történelmet és a kultúrát is. Ebben a cikkben a AGM–84 Harpoon-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül elemezzük a AGM–84 Harpoon körül kialakult különböző nézőpontokat és elméleteket, valamint azt, hogy milyen következményekkel jár a mindennapi életünkre. Készüljön fel, hogy belépjen a AGM–84 Harpoon izgalmas világába, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
AGM–84 Harpoon | |
![]() | |
AGM-84 Harpoon egy F-16 Fighting Falcon szárnya alatt | |
Funkció | hajók elleni robotrepülőgép |
Gyártó | Boeing |
Szolgálatba állítás | AGM-84: 1977 RGM-84: 1979 |
Ár | 720 000 USD |
Robbanótöltet | 221 kg repesz-romboló |
Méret- és tömegadatok | |
Hossz | AGM-84: 3,800 m RGM-84: 4,600 m |
Szárnyfesztáv | 0,910 m |
Törzsátmérő | 0,34 m |
Indulótömeg | AGM-84: 519 kg RGM-84: 628 kg |
Repülési jellemzők | |
Max. sebesség | 850 km/h |
Hatótávolság | 93 – 315 km |
Fokozatok | |
Hajtómű | |
Típusa | Sugárhajtómű |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz AGM–84 Harpoon témájú médiaállományokat. |
Az AGM–84, UGM–84 és RGM–84 Harpoon hajók elleni robotrepülőgép változatok, melyeket az Egyesült Államokban a McDonnell Douglas fejlesztett ki, jelenleg a Boeing gyártja. Indítható hadihajóról és szárazföldi indítóállványról (RGM–84 változat), tengeralattjáróról (UGM–84 változat) és repülőgépről (AGM–84 változat). Közvetlenül a vízfelszín felett, néhány méteres magasságban repül, ez megnehezíti felderítését és lelövését, csak a cél közelében kapcsol be saját rádiólokátora, mely a rávezetést végzi. Líbia 1986-os támadásakor két líbiai járőrhajót, az irak-iráni háború idején két kisebb iráni hadihajót süllyesztettek el vele. A fegyvert széles körben exportálták, napjainkban is gyártják. Továbbfejlesztésével hozták létre a szárazföldi célpontok elleni AGM–84K SLAM-et (Standoff Land Attack Missile - Távolról Indítható Szárazföldi Támadórakéta).