A mai világban a 2008-as azerbajdzsáni elnökválasztás nagy jelentőségűvé vált, és általános érdeklődésre számot tartó témává vált minden korosztály és hátterű ember számára. A 2008-as azerbajdzsáni elnökválasztás megjelenése óta sokak figyelmét felkeltette, vitákat, vitákat és végtelenül egymásnak ellentmondó véleményeket generált. Hatása olyan jelentős volt, hogy átlépte a kulturális és földrajzi korlátokat, és a tudás különböző területein végzett kutatások és kutatások tárgya. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a 2008-as azerbajdzsáni elnökválasztás jelenségét, elemezve annak következményeit és következményeit a mai társadalomban.
A 2008. évi azerbajdzsáni elnökválasztásra 2008. október 15-én került sor Azerbajdzsánban. Több párt is bojkottálta a megtartott választásokat, többek között a Müsavat, az Azerbajdzsáni Népfront Pártja és az Azerbajdzsáni Demokrata Párt is. Ennek oka a közvélemény-kutatások adatainak állítólagos összezavarása és a politikai ellenfelekre nehezedő nyomás.[1] A leadott szavazatok 89%-ával İlham Əliyev lett ismét az ország elnöke.[2]
A hivatalban lévő elnököt 2008. augusztus 3-án az Új Azerbajdzsán Párt ismét jelölte elnöknek. A Müsavat, az Azerbajdzsáni Népfront Pártja és az Azerbajdzsáni Demokrata Párt ugyanakkor bejelentette, hogy a nem megfelelő feltételek miatt bojkottálják a választásokat.[3] Ezzel szemben Alijev egyik segítője azt mondta, az ellenfelek azért nem indulnak, mert már előre tudják, hogy az elnök nagy többséggel nyerne.[4] Összesen hét jelölt nyújtotta be a jelentkezéshez szükséges iratokat.[5] Minden jelöltnek 40 000 támogató aláírást kellett gyűjtenie.[6]
A kampányidőszak szeptember közepén kezdődött. A törvény szerint a jelölteknek négy hét áll rendelkezésére a kampányukhoz. A Radio Free Europe/Radio Liberty szerint mind az állami, mind a magán médiaállomásokon a hivatalban lévő elnök javára csaltak a jelölés alatt is.[5]
A választáson több mint 500 nemzetközi megfigyelő vett részt, nagy részük az EBESZ képviseletében.[7] Az EBESZ jelentése szerint az előző választásokhoz képest történtek előrelépések, azonban még mindig messze van a nemzetközi normáktól.[8] Ennek az az oka, hogy a hivatalban lévő Ilham Alijevnek nem akadt kihívója.[9] Ennek ellenére az Egyesült Államok meg volt elégedve a választások végeredményével, s a következőt hozták nyilvánosságra:"A választások lebonyolításáért gratulálunk az azerbajdzsáni népnek, és értékeljük az előző választástól eltérő lebonyolításban megmutatkozó előrelépéseket.[1]
A választást bojkottáló Azerbajdzsáni Liberális Párt jelöltje azt mondta, hogy ennek a vezetőségnek nincs meg a legitimitása, és a választás eredménye nem tükrözi a nép akaratát.[10]
Összesen hét jelölt regisztráltatta magát a Központi Választási Bizottságnál.[11]
A hivatalban lévő İlham Əliyev a leadott szavaztatok több mint 88,73%-ával megnyerte a választást. A második a szavazatok 2,86%-ával Igbal Aghazade lett. A választásokon a jogosultak 75,64%-a vett részt.[2]
2008-as azerbajdzsáni elnökválasztás[12] | ||||
---|---|---|---|---|
Párt | Jelölt | Szavazatok | Százalék | |
Új Azerbajdzsán | İlham Əliyev | 3 232 259 | 88,73% | |
Azerbajdzsáni Remény Pártja | Igbal Aghazade | 104 279 | 2,86% | |
Rend Pártja | Fazil Mustafayev | 89 985 | 2,47% | |
Összazerbajdzsáni Népfront | Gudrat Hasanguliyev | 83 037 | 2,28% | |
Függetlenek | Gulamhuseyn Alibayli | 81 120 | 2,23% | |
liberális demokraták | Fuad Aliyev | 28 423 | 0,78% | |
Modern Egyenlőség Pártja | Hafiz Hajiyev | 23 771 | 0,65% | |
Érvénytelen szavazatok | ||||
Összesen | 3 642 874 | 100,00% | ||
Részvételi arány | 75,64% |