Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a 1926-os vívó-világbajnokság-et és annak a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos életben való relevanciájáig a 1926-os vívó-világbajnokság felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A történelem során a 1926-os vívó-világbajnokság döntő szerepet játszott az emberek értékeinek és meggyőződésének, valamint egymáshoz való viszonyának kialakításában. Mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a 1926-os vívó-világbajnokság hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja tovább mai felfogásunkat és tapasztalatainkat.
Vívó-világbajnokság (1926) (Championnat international d'escrime 1926) | |||
Adatok | |||
Ország | ![]() ![]() | ||
Rendező városok | Oostende, Budapest | ||
Versenyszámok | 3 | ||
|
Az 1926-os vívó-világbajnokság – eredetileg Európa-bajnokságként – az ötödik világbajnokság volt a vívás történetében. Három versenyszámban avattak világbajnokot, a párbajtőrvívást Oostendében, Belgiumban, a tőrvívást és a kardvívást Budapesten, Magyarországon rendezték meg.
A Nemzetközi Vívószövetség (FIE) 1937-ben ismerte el világbajnokságokként az Európában 1921-től 1936-ig évente megrendezett nemzetközi vívóbajnokságokat, így lett utólag ez a verseny az ötödik világbajnokság.
* Rendező nemzet
* Magyarország
Helyezés | Nemzet | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|---|
1. | ![]() |
1 | 2 | 0 | 3 |
2. | ![]() |
1 | 0 | 2 | 3 |
3. | ![]() |
1 | 0 | 0 | 1 |
4. | ![]() |
0 | 1 | 1 | 2 |
Összesen | 3 | 3 | 3 | 9 |