A mai világban a 1757 az irodalomban nagyon fontos és kiemelt téma. Legyen szó történelmi eseményről, kiemelkedő személyiségről, társadalmi jelenségről vagy bármilyen más érdeklődési területről, a 1757 az irodalomban számtalan ember figyelmét és érdeklődését ragadta meg világszerte. Ez a cikk a 1757 az irodalomban-hez kapcsolódó különböző szempontok feltárására és elemzésére törekszik, teljes és részletes elképzelést kínálva az olvasóknak, hogy alaposan megértsék ezt a témát és annak a társadalom különböző területeire gyakorolt hatását. A sokrétű megközelítés révén különböző nézőpontok kerülnek megvitatásra, és sokféle nézőpont kerül bemutatásra, azzal a céllal, hogy gazdagítsa az ismereteket és ösztönözze a 1757 az irodalomban-ről való gondolkodást.
Thomas Gray angol költő ódáinak gyűjteménye: Odes.
Saverio Bettinelli olasz jezsuita író poétikai értekezése: Lettere di Virgilio agli Arcadi di Roma (Vergilius levelei az arkászokhoz).
Edmund Burke ír politikus, filozófus értekezése: A Philosophical Enquiry into the Origin of Our Ideas of the Sublime and Beautiful (A fenségesre és a szépre vonatkozó eszméink eredetének filozófiai vizsgálata).[1]
Bod Péter: Szent Heortokrátes avagy a' keresztyének között elő-forduló innepeknek és a rendes kalendáriómban fel-jegyeztetett szenteknek rövid historiájok, melly a szava bé-vehető hiteles irókból egybeszedegettetett és magyarra fordíttatott egy bujdosó magyar által.
Dráma
Denis Diderot szentimentális színpadi műve: Le Fils naturel ou Les épreuves de la vertu (A törvénytelen fiú vagy az erény próbája). Diderot ezzel a művel megteremti a polgári dráma (régi nevén középfajú színmű) műfaját.[2]
Születések
április 3. – Verseghy Ferenc magyar költő, polihisztor, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, zeneszerző († 1822)