Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Újbeszél nyelv-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Újbeszél nyelv olyan téma, amely az elmúlt években számos szakértő és tudós figyelmét felkeltette, heves vitákat váltott ki, és számos elemzést és vizsgálatot adott. A Újbeszél nyelv hosszú ideje vita tárgya volt különböző területeken, és a politikától a gazdaságig mindenre hatással volt, beleértve a kultúrát és a technológiát is. A következő bekezdésekben a Újbeszél nyelv különböző aspektusaival, időbeli alakulásával és a mai lehetséges következményekkel foglalkozunk.
Újbeszél Newspeak | |
![]() | |
Frederic Guimont címlapján Sztálin helyett Hitler képe | |
Kiejtés | |
Alkotó | George Orwell |
Első kiadás dátuma | 1949 |
Nyelvcsalád | mesterséges nyelv |
Írásrendszer | latin írás |
Forrásai | angol |
Az újbeszél (angolul Newspeak) mesterséges nyelv George Orwell híres regényében, az 1984-ben. Orwell írt egy esszét is a nyelvről, függelék formájában, a regény végén, ahol taglalja az újbeszél alapelveit. Az újbeszél nyelv alapvetően az angol nyelven alapul, de nagyban csökkentett szókinccsel és egyszerűsített nyelvtannal rendelkezik; ez a Párt totalitárius rendszeréhez illeszkedik, melynek célja az ellentétes gondolatok („gondolatbűn”) és beszéd használatát lehetetlenné tenni.
Az „igazi” angol nyelvet a regényben óbeszélnek hívják.
Az újbeszél alapötlete az, hogy eltávolítsák a nyelv jelentésének minden árnyalatát, a kettősségek (kellemes és fájdalmas, boldogság és szomorúság, jó gondolatok és gondolatbűn) meghagyásával. Rövid szótagok staccato hangsorának megalkotása is cél volt, hogy tovább csökkentsék annak szükségét, hogy a nyelvről mélyen gondolkodni kelljen.
Továbbá az ellentétes jelentésű szavakat is eltávolították felesleges voltuk miatt, így a „rossz”-ból „nemjó”, a „remek”-ből pedig „duplapluszjó” lett; és így a lehető legtöbb szót eltörölték. A legnagyobb célja az újbeszélnek az, hogy még az olyan egyszerű szavak kettősségét is csökkentse, mint az „igen”: olyan szó, amellyel mindenki kötelességtudóan válaszol, függetlenül a kérdéstől.
Az újbeszél mögötti elképzelés az, hogy ha valamit nem lehet kimondani, akkor azt gondolni is lehetetlen. Ez felveti azt a kérdést, hogy a nyelv határoz-e meg minket, vagy mi adjuk-e meg azt – el tudjuk-e mondani a szabadság iránti vágyat/igényt, tudunk-e felkelést szítani, ha egyikre sincs szavunk? Ez kapcsolódik a Sapir–Whorf-hipotézishez.
Példák az újbeszélre a regényből: bűngondol, duplaplusznemjó és Angszoc. Jelentésük: „gondolatbűn”, „szélsőségesen rossz” és „angol szocializmus” (a Párt politikai filozófiája). Az újbeszél szó is magából a nyelvből jön.
A „magyar” újbeszél nyelvet Gy. Horváth László, a mű első magyarországi kiadásának szerkesztője hozta létre.[1]