Új filmlexikon

Manapság a Új filmlexikon olyan téma, amely a társadalom különböző területein soha nem látott aktualitást kapott. A politikától a technológiáig, a tudományig és a kultúráig a Új filmlexikon minden korosztály és kultúrájú ember közös érdeklődési területévé vált. A Új filmlexikon megértésének és elemzésének fontossága abban rejlik, hogy jelentős hatással van mindennapi életünkre, valamint az emberiség jövőjére. Ebben a cikkben a Új filmlexikon különböző aspektusait tárjuk fel, elemezzük következményeit, kihívásait és lehetőségeit, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a jelenségről, amely senkit sem hagy közömbösen.

Új filmlexikon
FőszerkesztőÁbel Péter
Eredeti címÚj Filmlexikon
Nyelvmagyar
Témafilmművészet
Műfajlexikon
ElőzőFilm kislexikon
Kiadás
KiadóAkadémiai Kiadó
Kiadás dátuma1971–1973
Oldalak száma1624

Az Új filmlexikon az Akadémiai Kiadó 1971 és 1973 között megjelentetett, két kötetes filmművészeti lexikonja, melyet Ábel Péter szerkesztett.

Háttere

Az 1964-ben kiadott egykötetes Film kislexikon kibővítésével készült el, hat év alatt. A Film kislexikonnak felrótt hibákat igyekeztek javítani, így nagyobb szerepet kapott a magyar filmművészet. 950 új névvel bővült a lexikon, valamint számos új filmmel. Többek között forgatókönyvírók, a brazil, spanyol, német, csehszlovák újhullámosok, és underground amerikai filmesek is bekerültek. Az előddel ellentétben szövegközi képek helyett képes íveket helyeztek el a lexikonban. A két kötet szinte kizárólagosan Ábel Péter munkája, annak ellenére, hogy több közreműködőt is megneveznek. Az adatokat külföldi segítséggel kapták meg, többek között a szovjet Moszfilmtől, a japán UniJapan Filmtől, nagykövetségektől és külföldi újságíróktól, valamint egyes rendezőktől (például Erik Blomberg) személyesen is.[1][2]

A lexikon előszavában szerepel, hogy a filmek címeit, amennyiben azok nem kerültek bemutatásra Magyarországon, nyers fordításban közlik a szerzők.[3]

Kritikája

Kritikaként felrótták, hogy a papír minősége rosszabb volt az elődjénél, a fotók elhelyezése pedig nem praktikus.[4] A Köztársaság című hetilap szerint a lexikon elődje „már a saját korában is túlhaladottnak tetsző értékeléseket közöl”, és ezeket az egy évtizeddel későbbi bővített kiadás egy az egyben átvette. A szerző úgy vélte, a jóformán egyetlen ember munkájára támaszkodó lexikon esetében nem kapott a kiadó olyan hathatós segítséget az akadémiától, megfelelő akadémiai intézmény hiányában, mint a többi lexikonnál.[2] Bíró Gyula filmtörténész az első kötet megjelenésekor nehezményezte, hogy a tudományosság csorbát szenvedett a népszerűséggel szemben, túl sok a színészéletrajz, és azok között is számos olyan művész szerepel, akiről a magyar nézők nem hallhattak, mert nem mutatták be a filmjeiket Magyarországon, ugyanakkor a kiemelkedő egyéniségek életrajzai túl rövidre sikerültek. Bíró úgy értékelte, hogy a lexikon a fogalmak terén túl gyenge, alapvető terminusok hiányoznak belőle, a meglévők pedig nem túl tudományosan megfogalmazottak.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ (1971. január 13.) „Filmkislexikonból – Új filmlexikon”. Magyar Hírlap 4 (13), 6. o. 
  2. ↑ a b (1993. február 26.) „Lexikonok világa: A teljesség felé”. Köztársaság 2 (8), 69–70. o. 
  3. ↑ Új filmlexikon I–II. Szerk. Ábel Péter. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1971–1973
  4. ↑ (1971. november 21.) „Lexikongond”. Magyarország 8 (47), 27. o. 
  5. ↑ Bíró Gyula (1972). „Az Új filmlexikon”. Pergő Képek 21 (73), 43–45. o.