A var1 olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését. A var1 hosszú ideje vita és vita tárgya, ellentmondó véleményeket és mélyreható elemzéseket generálva. Ebben a cikkben a var1-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai relevanciáig. Ennek mentén elmélyülünk a társadalomra gyakorolt hatásában, az idők során bekövetkező alakulásában és a különböző területekre gyakorolt hatásában. Kétségtelen, hogy a var1 egy olyan téma, amelyet több szempontból is érdemes elemezni, és a következő sorokban ennek összetettségében fogunk elmélyülni, hogy megértsük annak több oldalát.
Ólom(II)-nitrát | |||
![]() | |||
![]() | |||
| |||
IUPAC-név | Ólom(II)-nitrát | ||
Más nevek | ólom-nitrát, plumbo-nitrát | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 10099-74-8 | ||
PubChem | 16683880 | ||
ChemSpider | 23300 | ||
EINECS-szám | 233-245-9 | ||
KEGG | C15234 | ||
ChEBI | 37187 | ||
RTECS szám | OG2100000 | ||
InChIKey | RLJMLMKIBZAXJO-UHFFFAOYSA-N | ||
Gmelin | 7801 | ||
UNII | 6E5P1699FI | ||
UN-szám | 1469 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | Pb(NO3)2 | ||
Moláris tömeg | 331,2 g/mol | ||
Megjelenés | Fehér, színű por | ||
Sűrűség | 4,53 g/cm³[1] | ||
Olvadáspont | 470 °C-on bomlik[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | 522 g/l (20 °C)[1] | ||
Oldhatóság (salétromsavban etanolban metanolban) |
oldhatatlan 1 g/2500 ml 1 g/75 ml | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | Lapcentrált köbös | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R61, R20/22, R33, R62, R50/53[1] | ||
S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] | ||
Lobbanáspont | Nem gyúlékony | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | Ólom(II)-kromát Ólom(II)-szulfid | ||
Azonos anion | Nátrium-nitrát Magnézium-nitrát | ||
Rokon vegyületek | Ólom(II)-oxid Salétromsav | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az ólom(II)-nitrát egy szervetlen vegyület, az ólom salétromsavas sója. A képlete Pb(NO3)2. Színtelen kristályokat vagy fehér port alkot. A kristályai kockarácsot alkotnak. Vízben jól oldódik. A vegyület vizes oldata savas kémhatású. Az oldat íze kellemetlen, fémes. Mérgező hatású vegyület.
Hevítés hatására elbomlik, anélkül hogy megolvadna. A bomlás termékei az ólom(II)-oxid, a nitrogén-dioxid és az oxigén.
Az ólom(II)-nitrát mérgező hatású. A heveny mérgezés tünetei az édeskés szájíz, a nyálfolyás és a hányás. Az idült mérgezés hányást, hasmenést, székrekedést és gyomortáji görcsöket okozhat.
Az ólom(II)-nitrátot az ólom-oxid híg salétromsavban oldásával állítják elő.
Az ólom(II)-nitrátot más ólomvegyületek (például ólom-klorid, ólom-kromát) előállítására használják. Felhasználják még a gyufagyártásban, gyújtókeverékekben oxigénforrásként illetve festékek gyártásakor oxidálószernek.
Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret