Óbéba vasútállomás
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Óbéba vasútállomás-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Óbéba vasútállomás évek óta vita tárgya, és hatása a mindennapi élet különböző területeire kiterjed. A Óbéba vasútállomás megjelenése óta döntő szerepet játszik az emberek interakciójában, kommunikációjában és fejlődésében. Ahogy haladunk előre a digitális korban, fontos megérteni, hogy a Óbéba vasútállomás hogyan alakítja tovább világunkat, és milyen következményekkel jár a jövőre nézve. Ez a cikk elemzi a Óbéba vasútállomás különböző aspektusait és relevanciáját a jelenlegi környezetben, átfogó képet adva fontosságáról és lehetséges következményeiről. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Óbéba vasútállomás lenyűgöző világában!
| Óbéba vasútállomás (Óbéba) | |
| Stari Beb (szerb) | |
| Cím | |
| Ország | Magyarország, Jugoszlávia |
| Névadó | Óbéba (falu és községközpont Romániában) |
| Állomáskategória | vasútállomás |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1908 |
| Rekonstrukciók évei | 1915 |
| Bezárás ideje | 1945 |
| Lebontás éve | 1945 |
| Lebontás oka | határátmenet és a vasútvonal megszűnt |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Egyéb jellemzők | |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 3 |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése, Jugoszlávia vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások | Szőreg vasútállomás, Újszentiván megállóhely, Rábé megállóhely |
| Időzóna | UTC+01:00 UTC+02:00 |
| Vasútvonalak | |
| Szeged–Temesvár-vasútvonal | |
| Elhelyezkedése | |
 Óbéba vasútállomás
Pozíció Szerbia térképén
| |
 é. sz. 46° 07′ 47″, k. h. 20° 13′ 24″46.129722°N 20.223333°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 47″, k. h. 20° 13′ 24″46.129722°N 20.223333°E | |
 | |
Az egykori Szeged-Temesvár-vasútvonal állomása volt, Újszentiván megállóhely és Rábé megállóhely között. Az állomás Rábé községtől légvonalban 3 kilométerre északnyugatra, Óbéba községtől légvonalban 6 kilométerre nyugatra, Kübekháza községtől légvonalban 5 kilométerre délnyugatra helyezkedett el, a mai magyar-szerb határ mellett.
Létesítése
A vasútvonalon 1908-ban létesült az állomás, kétvágányos forgalmi kitérőként, 724 méter hasznos hosszal. Az átmenő fővágány a II. vágány volt. 1915 körül háromvágányosra bővítették, innentől a III. vágány lett az átmenő fővágány.
1920 után
A trianoni határ az állomást pontosan középen metszette, a Szőreg felőli bejárati váltókörzet magyar területen maradt, a felvételi épület és a Rábé felőli bejárati váltókörzet a jugoszláv oldalra került.[1] Ekkortól a vasúti forgalom megszűnt az állomáson és határátmenetben a vonalon is. Mivel ekkor Óbéba a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, az állomásnak még volt közvetlen kapcsolata a faluval. Az 1924-es jugoszláv-román határkiigazítás után Óbéba Romániához került,[2] így a falu el lett vágva vasútállomásától, az állomás maga a semmi közepén maradt jugoszláv területen.
Határátmenetben 1925-ben vették fel újra a forgalmat, de az állomás nem lett határállomás, helyette magyar oldalról Szőreg, jugoszláv oldalról pedig Oroszlámos lett a határállomás, viszont a határőrizeti szervek emberei mindkét oldalról idáig kísérték a vonatokat.
1930-ban a MÁV az állomás Magyarországon maradt bejárati váltókörzetét elbontotta és a váltókörzettől a határvonalig az I. és II. vágányokat felszedte.[3]
1945 után a határátmeneten a forgalmat nem állították helyre, jugoszláv oldalról az állomást felszámolták és Oroszlámosig a pályát is felszedték. Magyar oldalról a pályát a határtól a szőregi téglagyárig elbontották.
Az állomás egykori helye és a pálya egykori nyomvonala a műholdas felvételeken még ma is kivehető.
Források
- Óbéba vasútállomás
- A román-jugoszláv területcsere és Újszentiván és Rábé megállóhelyek megszüntetésének említése a Heti Új Szó Temesvár 2016-os cikkében
Jegyzetek
- ↑ Óbéba állomás a vonal hossz-szelvényén, az országhatár megjelölésével. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ A magyar-jugoszláv-román hármashatárpont kijelölése. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Óbéba állomás I. és II. vágányának elbontási engedélyokirata 1930.. (Hozzáférés: 2019. november 1.)