A Írástudás világában mindig is nagy volt az érdeklődés és a kíváncsiság a társadalom részéről. A Írástudás évszázadok óta vita és vita tárgya volt különböző területeken, legyen szó a politikáról, a tudományról, a kultúráról vagy a mindennapi életről. A Írástudás hatása tagadhatatlan, és hatása az emberi élet minden területén érezhető volt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Írástudás szerepét a történelemben és relevanciáját a jelenben, elemezzük különböző aspektusait, és elmélyülünk annak fontosságában, hogy jobban megértsük a minket körülvevő világot.
Az alfabetizmus, vagy írás/olvasási készség legegyszerűbb formájában az írni-olvasni tudást fedi.
Részletesebb meghatározásában az írás/olvasási készség magában foglalja az értő és megértésre törekedő olvasást, az összefüggő írott szöveg létrehozását és az előző kettőhöz kapcsolódó, kritikai gondolkodás képességét. Legszélesebb értelmezéseiben magában foglalhatja az írott vagy nyomtatott szövegek kulturális feltételrendszerének, etikai normáinak és esztétikai értékeinek tudatos és kritikus ismeretét is.[1]
Ellentéte az analfabetizmus, azaz írástudatlanság.