Énekes István (ökölvívó)

Ebben a cikkben a Énekes István (ökölvívó) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, megvizsgálva annak különböző aspektusait és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását. Történelmi eredetétől a mai relevanciájáig a Énekes István (ökölvívó) számos területen döntő szerepet játszott, kiemelkedő szerepet játszik a kultúrában, a politikában, a tudományban és még sok másban. Részletes és éleslátó elemzéssel feltárjuk azokat az árnyalatokat és bonyolultságokat, amelyek miatt a Énekes István (ökölvívó) az akadémikusok, a szakértők és a rajongók érdeklődésére számot tartó téma. Készülj fel egy felfedező és megismerő utazásra a Énekes István (ökölvívó)-ről, amely minden bizonnyal maradandó benyomást fog hagyni az olvasók elméjében és szívében.

Nem tévesztendő össze a következővel: Énekes István (koreográfus).
Énekes István
Született1911. február 20.
Budapest
Elhunyt1940. január 2. (28 évesen)
Budapest
BeceneveCsicsa
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • ökölvívó
  • vasúti dolgozó
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFiumei úti sírkert (34-9-13)
Ökölvívópályafutása
VersenyszámHarmatsúly, Légsúly
KlubBVSC (1927–1940)
A Wikimédia Commons tartalmaz Énekes István témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Ökölvívás
Olimpiai játékok
arany
1932, Los Angeles
légsúly
Európa-bajnokság
arany
1930, Budapest
légsúly
arany
1932, Los Angeles
légsúly
arany
1934, Budapest
harmatsúly
Magyar bajnokság
arany
1929
légsúly
arany
1930
légsúly
arany
1932
légsúly
arany
1934
harmatsúly
Énekes István sírja

Énekes István (Budapest, 1911. február 20. – Budapest, 1940. január 2.) olimpiai bajnok ökölvívó, Énekes Vilmos ökölvívó bátyja.

Életpályája

Vasúti tisztként 1927-től 1940-ig a Budapesti Vasutas SC ökölvívó szakosztályának versenyzője volt. 1928-ban részt vett a hazai olimpiai válogatón, de Kocsis Antaltól vereséget szenvedett. Decemberben Budapest bajnokságot nyert. Egy évre rá a légsúly magyar bajnoka lett. 1930-ban Budapesten szerzett Európa-bajnoki címet.

1928-tól huszonhat alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon, Los Angelesben olimpiai bajnoki címet nyert. Az újkori olimpiák történetében ez volt a magyar csapat huszonnegyedik, a magyar ökölvívás második aranyérme.

1934-ben újra Európa-bajnok lett. Ebben az évben érte el utolsó nemzetközi sikerét. Röviddel huszonkilencedik életévének betöltése előtt öngyilkos lett. A Fiumei úti sírkertben nyugszik .[1]

Sporteredményei

  • olimpiai bajnok
  • háromszoros Európa-bajnok:
    • 1930, Budapest: légsúly
    • 1932, Los Angeles:[2] légsúly
    • 1934, Budapest: harmatsúly
  • négyszeres magyar bajnok
    • légsúly: 1929, 1930, 1932
    • harmatsúly, csapat: 1934

Díjai, elismerései

Emlékezete

Jegyzetek

  1. ↑ Tóth, Vilmos. „Nemzeti nagylétünk nagy temetője” – A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára. Budapest: Nemzeti Örökség Intézete (2018). ISBN 978-615-80441-6-5 
  2. ↑ Az 1928. évi és az 1932. évi olimpiai ökölvívóversenyek egyben Európa-bajnokságok is voltak

Források

  • Énekes István profilja az Olympedia oldalán (angolul)Szerkesztés a Wikidatán
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
  • Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024X
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  

További információk